1978. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

306

1

pedagógusok sem azzal, hogy nincs részük benne. Ugyanis ez a szemlélet nemcsak a diákban van benne, hanem a pedagógusokban is. Tudunk arról, ós erőteljesen lépünk fel ellene, hogy egy-egy pedagógus megcsinálja azt, hogy az első sorba ülteti azokat a tanítványokat, akik pl. fizikából fognak felvételezni. Azokkal foglalkozik intenziven, és koránt sem foglalkozik olyan intenziven, olyan aktivitással azokkal a gyermekekkel, akik abból a tárgyból nem felvételiznek. Tulajdonképpen a pedagógusok felfogásában is van egy olyan, ami ezt a társadalmi közvéleményt erősiti, amely visszahat a tanulóion munkaerkölcsére. Hangsúlyozom, ismerjük ezt, felügyeleti vizsgálataink, ellenőrzéseink során nagyon erőteljesen igyekszünk ez ellen fellépni. Tehát ennek összetett oka van, amit a munkaerkölcs lazulásában lehet érezni.

i

Csehikné elvtársnö kérdezte, Szépvölgyi elvtárs kérdése is tulajdonképpen ugyanarra irányult, arra a súlyos megái- lapitásra, aminek valódiságát változatlanul fenntartjuk. Tapasztalataink alapján a gimnáziumot végzett tanulók nem szívesen választják, vagy csak nagyon kis részben választják, tudják elképzelni maguk számára, hogy fizikai munkát végezzenek. Folytak bizonyos kísérletek a Pólyaválasztási Intézettel közösen. Év közben 12 napot termelő munkában töltenek el, fegyelmezetten vesznek részt az össztársadalmi munkában, de talán az elvtársak a legutóbbi'^0# adósát is figyelték, ahol egyértelműen úgy nyilatkoztak: jó itt lenni, de elképzelhetetlennek tartom, hogy itt éljem le az életem. Tulajdonképpen megvannak a tapasztalatai^, amikor fegyelmezetten dolgoznak, de a pedagógusok nem hatnak odáig, hogy azt az érzést keltsék a tanulóban, hogy ott töltse le az életét, a gyárban dolgozzon,

l

I ' ZoG

Mán. I v I

r