1977. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
86
- 23 vetlen választásokat, ilyen alkotmányos jogok Í3 fűződnek tehát hozzá, és azt jelenti, hogy a tanácstag és a lakosság kapcsolatának a gyakorlatban igy kell realizálódnia. Ha viszont választási rendszerünk ilyen, akkor a tanácstagnak a törvényben foglalt rendelkezések szerint most már csak évente egyszer kell beszámolni. Azelőtt kétszer kellett. Az uj törvény azt hozta, hogy rendben van, egyévben egyszer, de akkor alaposan végiggondolva, felkészülve számoljon be. A beszámolót abban a körzetben, amelyben megválasztották, meg kell követelni, mert a választójogi törvénynek és a tanácstörvénynek igy teszünk eleget és ez végülis politikai érdek is. Csak egy gyakorlati példát hoznék fel más területről, mert nagyon egyetértettem vele. A tegnapi tanácsülésen megemlítette Csók elvtárs, hogy a rendőrség és a lakosság kapcsolata mennyivel szorosabb volt, amig működött a körzeti megbízotti rendszer. Én voltam fővárosi és kerületi tanácstag is^ és saját gyakorlatból tudom igazolni, hogy azokat a rendőröket ismerte a lakosság és rendőr is névszerint is ismerte az ottaniakat. Eljártak a tanácstagi beszámolókra, a lakosság kérte is, hogy járjanak el, és a rendőr igy egy az egyből tudta, hogy az egész körzetben milyenek a közállapotok. Más szükségszerűség szerint most másképpen alakult, de a tanácstagok esetében nem szabad ugyan— ezt a hibát elkövetni, hogy szinte lemondunk arról, hogy az előírásoknak megfelelően évente egyszer tartsa a kapcsolatot, és méghozzá, amikor a kerületi VB-k jönnek beszámolni, mi mindig tr jelezzük, hogy az adott ciklus alatt szélesedebtér, vagy bővült kapcsolatuk, és ha valamelyik kerületben romlott, akkor arra őszL ________________________________________________________________5______________________________________________ , jmfaHt&aaaMMHÉÉBBB4 ■ ■■ ■ ^ _~~r ,, . —w.
