1977. szeptember 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
231
rr ........... ■ - 17 ve is. Úgy érzem tehát, hogy irányitás, pénzügyi feltételek, káderképzés és káderirányitás tekintetében is fokozottabb figyelmet igényelnek ezeknek az egvesületeknek megfelelő szakosztályai. A következőkben szeretnék a káderképzéssel foglalkozni. I Teljesen reális az anyagnak az a megálLpitása, hogy sok edzőt, sok szakembert képzünk ugyan, de viszonylag kis hányaduk tapad meg a sportban. Áll ez főfoglalkozásban is és társadalmi vonatkozásban is. Amikor illetékes pártszervek legutóbb ezzel a kérdéssel foglalkoztak, elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a káderképzésben a jövőben a most meglévő spontaneitást egyre inkább tervszerűséggé kell átváltani. Aki önként elvégez egy tanfolyamot és játékvezetővé válik, nem kötődik egyesülethez, területhez, bázisszervhez, sőt ha nem az illetékes társadalmi vagy helyi szervek irányításával vagy ösztönzésével kerül tanfolyamra, jelentős részük egy idő múlva elfordul a sporttól, különböző okok miatt, - nem akarok rákitérni. Ilyen tekintetben - tehát a testnevelő tanárok képzése és egyéb káderképzés tekintetében is - úgy gondolom, hogy a helyi szerveknek, a bázisszerveknek, az egyesületeknek és másoknak az t * ösztönzése szükséges ahhoz, hogy necsak kiképezzünk szakembereket# hanem azok a szakemberek meg is maradjanak a sport területén. » Rögtön szeretnék utalni arra is, hogy szerintük nagyon helyes volna, ha a budapesti sportvezetés a KISZ-szel szorosabb kapcsolatba lépne, mert a KISZ képes a fiatalok körében ezekre az egyébként vonzó területekre játékvezetőket, edzőket, sportvezetőket mozgósítani és ott a jövőben meg is tartani. A társadalmi munkásokkal kapcsolatban az anyag is tesz megállapitásokat, a felszólalásokban is hangzottak el megállapítások. Egy kissé talán úgy módosítanám őket - bár igazak a megálla- ___________________________________________—--------------—R----’ímmmmm | fi _______________ I 4
