1977. augusztus 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
615
Budapesten a kistermelők által értékesített, önfogyasztáson kiviili állati eredetit élelmiszerek felvásárló áron számított értéke 1976-ban már közel loo millió i forint volt* Kiemelkedően jelentős a baromfihús é? a tojástermelé3, amely a cel- jes érték 31 %-át teszi ki* Ennek a termelési értéknek jelentőségét elhanyagolni nem lehet, s a kormányhatározatokkal összefüggésben a budapesti kisárutermelést * is jelentősnek és szükségesnek kell tekinteni* A korszerű takarmány©zásra alapozott állattartás mellett a fővárosi haszonállattartás jelentőségét növeli az a sajátos körülmény, hogy a hasznos állati termékek előállításához szükséges takarmány jelentős részét az egyébként nem értékesülő , piaci, kertészeti hulladékok, élelmiszeripari melléktermékek, vendéglátóipnri moslék alkotják* III./ A rendelet végreha.11 ásának szervezete, a munka jellemzői* ( A fővárosi kerületekben az állattartással kapcsolatos I.foku hatósági feladatokat - területileg megosztottan - három összevont kerületi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv látja el* A Fővárosi Tanács állattartási rendelete érvényesülése kapcsán felmerült egy olyan észrevétel, miszerint az ágazati feladatokat ellátó szakigazgatási szerveket túlzott termeiéscentrikus szemlélet vezérli, az állattartás ellen tiltakozókat egyéni érdekeltségűnek, az állattartással foglalkozókat pedig népgazdaság, össztársadalmi érdekeltségűnek tekintik. Pontosításként le kell szögeznünk: A főváros területén a mezőgazdasági termelés > ágazatpolitikai feladatai teljesítésével magbizott tanácsi szakigazgatási szervek elkészítették az V. ötéves terv végrehajtására szolgáló cselekvési programjukat, amelyben célkitűzésként szerepel, hogy a főváros területén állattartással foglalkozó lakosoknál fokozottan biztositani kell az állattartás közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi követelményeit. Az állattartás valsmely feltétele hiánya esetében elsősorban a hiány pótlásának lehetőségét kell vizsgálni, nem pedig az állattartás azonnali felszámolására kell intézkedni. Az állattartási rendelet érvényesülése vizsgálata alkalmával a termelési adatforrások mellett számszerüséget is kimutató objektiv adatforrás az állampolgárok ügyeinek az államigazgatási eljárás keretében történő intézéséből, azok számszerüségé- ből levonhatő következtetések. Ezt vetettük össze a termelési adatokkal és értékeltük, mint össztársadalmi termelési érdeket, a konkrét államigazgatási aktusokat pedig mint lakossági észrevételt* f I fi H ___________________________________________________________________________________________| | ii ■ I - 3 -