1977. június 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
f-11 ) mm " —— • -------------------J ’ " " '-----^ - 84 ) foglalkozásúak közel 20 %-a cserélődött ki. A munlcaerőhullám- zás ilyen mértékű alakulásában különösen a szakképzetlenek munkahelyvaltoztatáoa játszott szerepet, alkalmaztatásuk ugyanis alacsonyabb alapbérrel valósithatő meg. Az átlagbér vizsgálatánál szembetűnő, hogy a dolgozók jelentős részénél az átlagbér jóval magasabb a besorolási bérnél, ami a lét- számproblómákkal összefüggő munkaidőn belüli és azon túli kényszerű helyettesítésekkel és többletmunkák végzésével magyarázható. A béralap a fenntartási költségvetés előirányzatának 2b %-át teszi ki és meghaladja a 2,7 milliárd Ft-ot. Ez az elóii’ány- zat 73.274 fő átlaglétszám bérének fedezetét képezte. A rendelkezésre álló bérelőirányzat 96,4 téos igénybevételével az elmúlt évi 2.713 Ft tényleges átlagbérrel szemben 2.875 Ft-os átlagbér szintet értünk el, ami a korábbi évihez képest b %-os emelkedést jelent. Az egy főre jutó keresetet emelte a bérmegtakarításból év közben képzett jutalom, valamint az éves költségvetésben előirányzott és az előző évi bémaradványból képezhető jutar- loin együttes összege. Ezek eredményeként az egy főre jutó havi tényleges átlagjövedelem 3*073 Ft-ra alakult az 1975* évi 2.934 Ft/fő átlagjövedelemmel szemben. A létszám 03 bérgazdálkodás módszereit 1976-ban jelentős mértékben megváltoztatta a fővárosi bértartalék létrehozását előíró pénzügyminisztériumi rendelet. A változás lényege az, hogy a be nem töltött, illetve tartósan üres állások, valamint a szakképzetlen munkaerő alkalmazása miatt a bérmegtakarítások csak korlátpzottan használhatók fel, azok nagy részét központilag tartalékolni kell. A rendelet az ^árányitéőszervek-figyelmet ráirányito11a a létszámgazdálkodás szükségességére, és azt is célozta, hogy az intézmények f L . 30 _______________________■ ,
