1977. február 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
BUDAPESTI ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTÖANYAGIPARI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGE Egyeztetve: Iárgy:« Budapesti tipilőt/tari és Epi tőanyagipari- VB Ipari Főosztály, KIS/ÖV beszámolója tevékenységéről. VB Városrendezési és Építészeti Főosztály, (Észrevétel mellékelve.) VB Terv- és Közgazdasági Főosztály,- VB. Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság T. Végrehajtó Bizottság! I. A Budapesti Építő- és Épitőanyagipari Szövetkezetek Szövetségéhez 43 szövetkezet tartozik, amelyek közül 3(> építőipari tevékenységet folytat. Az építőipari szövetkezetek közül a specializálódás elvének megfelelően 10 a magasépítőipari (lakásépítő), 12 a lakáskarbantart j, 14 a szak-szerelőipari szövetkezet. Szövetségünk munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusán, az ipari szövetkezeti mozgalomról szóló dokumentumokban meghatározott, majd az OK1SZ VI1. Kongresszusán rögzített határozatok végrehajtásának törekvése jellemzi. Szövetségünknek törvény szerinti kötelessége volt, hogy megfelelő színvonalon kidolgozott ajánlásokban fogalmazza meg és adja közre azokat a feladatokat, amelyek az adott időszak körülményei között a társadalom, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját biztosítják. Munkánk nyomán a szövetkezetek döntő többsége ezeket az ajánlásokat kellőképpen figyelembe vette. Fontos célokat tűztek ki e határozatok Szövetségünk elé a specializáció, a koncentráció, a korszerű építési technológiák elterjesztése, az intenzív fejlesztésre irányuló ösztönzés, a termelés technikai bázisainak bővítése,korszerűsítése, a termelés-szeivezés színvonalának emelése terén. Gondoskodnia kellett Szövetségünknek ártól, hogy a feladatkörébe tartozó szolgáltatások (jogi, revizori iroda, koordináció és kooperáció, anyagellátás stb.) megfelelő minőségben és időben álljanak a szövetkezetek rendelkezésére. Segítséget kellett nyújtani a megfelelő vezetők t kiválasztásához és a politikai nevelőmunka irányításához. A határozatok nyomán következetesebbé vált a hármas követelmény egységes vizsgálata, emelkedett és konkrétabbá vált a személyzeti munka. Segítette e fejlődést a helyi pártalapszervezctek közös tevékenysége (véleményezési hatáskör rendezése) a személyzeti vezetők és a szövetkezeti vezetők iskoláztatása. A káder-utánpótlási elvek egységes értelmezése céljából konkrét intézkedési, káder fejlesztési és oktatási tervek készültek, melynek során mintegy nyolcezer fő iskoláztatása valósul meg. A szocialista gondolkodásmód és morál kialakítása érdekében a szocialista inunkaverseny és brigádmozgalom széles körű kibontakozását állította Szövetségünk munkájának előterébe. 197b-ban minden tagszövetkezetben megszervezték a szocialista munkaverseny mozgalmat, melynek keretében 532 brigád versenyez a „Szocialista brigád” címért. A munkaversenyben résztvevők száma 4100 fő. Minden évben értékeljük a szocialista munkaversenyt és ennek alapján szövetkezeteink „Kiváló szövetkezet” címet és a meghatározott időpontokban a Minisztertanács „Vörös zászlójával való kitüntetést nyerik el. H magas elismerésben már több szövetkezetünk részesült. í « I U---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
