1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
18
Ezzel szemben a Belvárost övező területek nagyresztre a műhelyekkel, üzemekkel tűzdelt, rendezetlen épületmagasság, a peremkerületek régi épületállományára pedig a kistelkes, családiházas beépítés jellemző. A lakóterületek és városközpontok részére a városterület 37 %-át, az ipar és a közlekedés számára 11-11 %-át jelölte ki az általános rendezési terv. A mezőgazdasági - zöld és Udülőövezeti- területek együttes aránya 3ö %. A város területének mintegy hatodrésze a mezőgazdaság számára figyelembevett terület. A mezőgazdasági üzemek földterületének azonban jelentős része túlnyúlik Budapest közigazgatási határán, de általában az agglomerációs övezet területén belül marad. Az 197o-es évtizedben a lakások, a városellátó és egyéb intézmények az általános rendezési tervben kijelölt területeken épülnek. A IV. ötéves tervidőszakban a város szerkezeti átalakulása során Óbudán, Újpalotán és Kőbánya Újhegyen lényegesen megváltozott a területrészek jellege. A városrekonstrukcióval változás indult meg Kőbányán kivül Újpesten és Kispesten is. Folytatódott e folyamat a XI. kerületben: Xelenföldön és a Fehérvári ut környékén. E nagyobb és 3zá.uos kisebb lakásépítkezés nyomán az elavult városrészeket mindjobban felváltják a modern nagyvárosi funkciójú lakónegyedek. Az V. ötéves tervidőszakban a folyamatban lévu komplex lakásépítkezéseken kivül a Békási aik3ág3i épülő 12 ezer iakásu városrész alkotja Budapest legjelentősebb uj, - nagyvárosi jellegű - településrészét. A XIII. kerületben pedig az Ujlipótváros, a Szegedi- Országbíró ut és a Gyöngyösi ut környéke fejlődik nagyobb mértékben. A város szerkezetében lényeges nagyvárosias változást jelent Pestlőrincen az állami lakótelep, Csepelen a IV. ütem, Királymajor, Szab ad ság-Erdő sori- ut és Pesterzsébeten, valamint Rákoskeresztúron a városközpontok, Budafokon pedig a Suppán-kert kiépítése. fc '!---- ’J _ 4 -
