1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

120

házas jellegűek ás a személyi tulajdon önmagában visszatartja a lakásváltoztatásra irányuló szándékot. Közülük a IV. kerület helyzete a legkedvezőtlenebb. Itt a legtöbb az egyszobás lakás /6o,3 %/ ós igen alacsony a háromszobás lakások aránya is.

A budai kerületek képe egyértelműbb. A lakások szobaszám

_______________ szerinti összetétele jobb, mint az összes többi kerületé.

Az egyszobás lakások száma 2o %-kal alacsonyabb, mint a budapesti átlag, háromszobás lakás pedig másfélszer annyi van /25,7 %/•

A budai átlagból kirívóan hátrányos a XXII. kerület helyzete. I.lagas a loo lakásra jutó családegysógek száma /119,4%/«

Az egyszobás lakások aránya 46,7 %, a háromszobásoké 12,8 %.

Az V. ötéves tervidőszakban a nagyobb lakásépítkezések folytatódnak és be is fejeződnek Óbudán, Zuglóban, Újpalotán ós Pesterzsébeten. Békásmegyeren épül 5 óv alatt a legtöbb /13 ezer/ lakás, Újpesten, Kispesten ós Csepelen - ahol a terv célcsoportosán 7,9} 4,6, illetve 3,5 ezer lakás megépítésével számolt - 19Üo után is folytatódik a lakásépités.

Az 57 ezer célcsoportos lakás 3o telepítési helyen épül.

A IV. ötéves tervidőszakhoz mérten közel kétszeres volumenű telepszerű, többszintes magánerős építkezésekre pe- k dig 6o helyen kerül sor.

A tervidőszak során csaknem loo ezer család költözik uj lakásba, ami a város lakosságának nagyarányú területi átrendezését eredményezi. Ennek következményeként az egyes területek /kerületek/ lakáshelyzete közötti egyenlőtlenségek is csökkennek /42-44 bz. táblázat/.

A lakásonkénti átlagos laksUrüsóg a belső városrészekben, a pesti peremkerületekben és a XXII. kerületben mérséklődik leginkább. Kedvezőbbé válik a lakáshelyzet a IV.,

VIII., X., XVI., XVII., XVTII., XXI. kerületben. A lakásállomány minőségét legjobban a szobaszám szerinti megoszlás jellemzi*

14 — -i

^ 11 m ** —wir~'" ~~

m ■ i ii

I - lo6 L tó