1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
104
| tó - ^- 9o 2• Az ágazati fejlesztési koncepciók Budapest iparában a struktúra változásának fő irányai a következőkben körvonalazhatók: A bányászatot Budapesten zömmel a vállalati központokban foglalkoztatottak ké p v i s ellic .'■ítevái 1 a 1 a b±'“küzp ont ok * ki t ;e lepi tói e irodahelyisé ei: és 1-2 ezer fő felszabadít a a át is eredményezheti, de enné) lényegesebb a termelő és irányitó apparátus területi közelítése. Ez egyben lépést jelent a szellemi élet decentralizáló s ún a k irányában io. A kohászati iparban - l'i, yolembevéve a nagy te rül" i., iiyt, a környezeti ártalmakat, a szálai •• -igényességet és azt, hogy a korszerű, uj kohászati üzemek vidéken jöttek lét .re, továbbá a fővárosi üzemek e y része korsz< sutlen és kis kapacitású, a munkakörülmények kedvezőtlenek - az üzemek e y részét felszámolni szükséges. A távlatban is megmaradó üzemekben olyan műszaki fejlesztéshez, amely egyben 1*51szúmmegtakaritussal Is jár, és a környezeti ártalmak csökkentését is szolgálja, a megfelelő beruházási eszközöket biztositani kell. Az épitöanyagipari üzemek jelentős része a környezetre káros hatású. A téglagyárak egy részének és néhány más, a város fejlődése útjában lévő üzemnez felszámolása szükséges. A budapesti agglomeráció igényén felüli betonelemgyártás nem indokolt. , A fővárosban az olyan épitöanyagipari ágaknak, amelyeknek vidéken nagy hagyományuk és termelőbázisuk van - mint az üveg- és kerámia ipar- a gépi korszerüsitésen túlmenő fejlesztése nem kívánatos. A vegyipari üzemek e yik része kifejezetten ártalmas a környezetre /kénsav, növényvédőszer-, festék- gyártás stb./. Ezen üzemek hosszú távú fenntartása csak hatékony környezetvédelmi berendezések felszerelése esetén lehetséges. A vegyipar másik ága: a gyógyszer és finomvegyszer gyártás a főváros kedvező adottságaira, a magas szinvonulu szakember gárdára és tudományos intézményekre támaszkodva jött létre és fejlődött gyors ütemben. Az érintett vállalatok között kedvező területi munkaerőmegosztás bontakozott ki. Az alap- és középtermékeket, amelyek nagyobb anyagmozgatással, környezeti ártalmakkal és vi• ' !u' L Ll
