1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

302

I gondolni a szövegezést, mert olyan fogalmazások vannak benne, amelyek a pozitívumot is negatívan mutatják be. 3ó néhány he­lyen. Azt mondja pl. az anyag, hogy a bölcsődés koruaknak meg­csal: XxJőHJéx egyötödét tudjuk felvenni a bölcsödébe. Az olvasót megdöbbenti, mert az azt mondja, hogy minden gyereket fel kell venni, holott szó sincs róla. Nem kell felvenni, nem is je­lentkeznek. Félrevezető az anyag. Inkább pozitiv fogalmazás len­ne az, hogy ebben a feladatban hogyan haladtunk előre a IV. öt­éves terv időszakában, és hogyan lehetne előrehaladnunk az V. ötéves terv időszakában. A G.5oo-as szám önmagában talán nem is túlsókat mond. Azt kellene megoldani, hogy a jelenlegi 2o %- ről menjünk fel kb. 3o %-ra, az ellátottsági szinten. Csak pél­daképpen mondom, nem fogalmazni akarok. Több ilyen fogalmazás van az y«a anyagban, ami nem lényeg­telen. Oe majdnem azt mondhatjuk, hogy megközelítőleg kielé­gíthetjük az igényeket 80 %-ban. Egy 2 milliós városban nem le­het probléma, hogy 4ooo gyerket nem tudunk felvenni a bölcső­débe. Alapvető problémákat nem okoz. 4.000 családnak problémát jelenthet. Azt is meg kellene mondani, hogy valójában más gond­jaink is vannak az ovódai felvételeknél. Állítom, hogy majdnem minden családnak van nagyon közeli rokona, nagypapa-nagymama, 1 akik egyébként foglalkozhatnak a gyerekkel otthon, csak éppen nem vállalják el. Számtalan olyan gyerek van, akit fel sem le­het, vagy nem is kell felvenni, mert a mama pl. otthon van. De bo akarja tenni egyik gyerekét az óvódéba, vagy a bölcsődébe. Mindezt át kell gondolni, hogy tulajdonképpen hog\/h fo-( galmazzunk, mert azt a pozitiv fejlődést, előirányzatokat, amelye­fc / fe- 50 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom