1976. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
5 i őrzik. A határidő lejártakor a testület a végrehajtást számonkéri. A jövőben szükséges arra is figyelni, hogy a Tanács folyamatosan tájékoztatást kapjon a hatáskörét megállapító uj jogszabályokról. Amennyiben a hatáskör gyakorlása átruházható, ezzel kapcsolatban is javaslatot kell tenni. Ugyancsak gondoskodni kell arról, hogy a Végrehajtó Bizottság az 1975 augusztusában szerveire átruházott hatáskörök gyakorlásáról az illetékeseket beszámoltassa. Megfelelőnek értékelhető a testület tevékenysége a nem tanácsi szervek beszámoltatása területen. Rendszeresen foglalkoznak a szakigazgatási szervek munkájának egy-egv részterületével. Helyes lenne, ha - ezen túlmenően - gyakrabban kerülne sor a szakigazgatási szervek átfogó beszámoltatására. (Ez a törekvés 1976-ban már érvényesül.) A Végrehajtó Bizottság általában jó együttmüköcfést alakított ki a kerületi társadalmi szervekkel. Közülük többel (HNF, KISZ, MHSZ) együttműködési megállapodást kötött. Ugyancsak jó a kerületi vállalatokkal kialakított kapcsolat is. A vállalatok - lehetőségeikhez mérten - anyagi eszközökkel és társadalmi munkával nyújtottak segítséget. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy 1975-ben a kerületben végzett társadalmi munkák értéke jelentősen lecsökkent. (Az 1973-74- es 5,6 millió Ft-tal szemben 1975-ben a társadalmi munka értéke 2, 9 millió Ft volt.) Jelentős helyet fogjál el a Végrehajtó Bizottság tevékenységében a kerületi fejlesztési munka szervezése és ellenőrzése. A testületi üléseken sokoldalúan foglalkoznak a kerület fejlesztési problémáival. A kerületi fejlesztési alap kiadási előirányzatainak teljesítése az utóbbi években a következőképpen alakult. (A zárójelben lévő adatok a fővárosi kerületek átlagát mutatják.) 1974-ben 39 % ( 38 % ) 1975-ben 26 % ( 44 % ) A pénzügyi teljesítés ismertetett adataiból megállapítható, hogy a fejlesztési alap felhasználásában 1975-ben komoly visszaesés mutatkozott, s jelentős a lemaradás a fővárosi kerületek átlagteljesitéséhez képest is. A lemaradás részben indokolható a Tervcsoportnál bekövetkezett személyi változásokkal, amelyek késleltették a beruházások előkészítésének és indításának munkáit. Mivel a kerületi fejlesztési alap évenkénti nagysága az utóbbi időszakban - az állandóan növekvő pénzmaradvány miatt - egyre emelkedik, tervszerű, időben történő és gazdaságos fel- használása mind több tervezési és beruházáselőkészitési munkát igényel. Ez utóbbinál és a lebonyolitási feladatok végzésénél az ütem gyorsítása lenne elsődleges, de indokolt az e területen megnyilvánuló testületi irányitó és ellenőrző tevékenység fokozása is. u K b ¥ I ^^555(55^-----------■ " - -..... ■ —•*—- - ' - ............... | ’w 1 j ■ ra* <®®íp*w
