1976. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
322
zetünk, mint a tanácsülési anyagban benne van, mintegy 1 ooo férőhelyhez hiányzfk. Nem számíthatunk arra, hogy javulás lesz. Hadd tegyem hozzá zárójelben, hogy pláne nem számíthatunk az ovodai csoportok zsúfoltságának javulására sem, ami nagymértékben befolyásolója annak, hogy milyen az ovodai előkészi-fettség mértéke. Csak a VI. ötéves tervben számíthatunk valamifajta erőteljesebb javulásra. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne romoljon a helyzet. Azt viszont nem tűzhetjük ki célul, hogy javuljon. Sajnos, a 2. sz. méLLéklet reális. Ez kerületenként nagyon változik. Mutatjuk is, hogy különböző az iskolák színvonala, különböző a családi környezet, ahonnan a gyermekek az iskolába mennek. Itt van azért örvendetes javulás, mert a 14 évet betöltött felmentett gyermekek száma csökken, és azok közül is nagy többségük elvégzi a dolgozók általános iskoláját, tehát automatikusan átteszik őket, ill. osztályozó vizsgát tesznek. 5-6 évvel ezelőtt jóval nagyobb számot jelentett, ez ma már megszűnőben van, ez a nagy szám csökkenthető. fi Reischl elvtárs problémája abbéi adódik, hogy Magyarországon a tankötelezettség 16 év. Aki 14 éves korára elvégezte az általános iskolát, 2 évig tovább tanul. Budapestéi az általános iskolát végzett tanulók 98 százaléka tovább tanul. Két százalék, amelyik nem tanul tovább. Tehát egyfelől a továbbképző iskola jelentősége egyre jobban csökken, mivel azon gyér-? mekek száma, akik a 14 éves korra elvégezték az általános iskolát, de nem tanulnak tovább, szintén csökken. Ez örvendetes jelenség. j J/ZjL ----__j rr | - 3o -
