1976. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
243
I - 23 ugyanaz az orvos késziti a rendelőintézetben a röntgent, a la- , boratóriumi leleteket, az EKG-t és mindent, ami szükséges ahhoz, hogy a műtétre sor kerülhessen, mint aki operálni .fogja, akkor a befekvés utáni 2. vagy 3* napon meg lehet operálni a beteget. Az integráció tehát nagymértékben szolgálja az egészségügyi ellátás hatékonyságát, a a betegellátás érdeke összeegyeztethető az orvosi és szakmai érdekekkel. Külön kapcsolódik ehhez az alapellátás, a körzeti ellátás, mert ebbe a sávorvosokon keresztül a körzeti orvosok is begyűrűződnek. A betegnek nem kell mindenütt új orvossal megismerkednie, hanem elindul az útján, és remélhetőleg a betegségének megfelelő ellátási szinthez jut el. Azért is aktuális ez a kérdés, mert a tudományos- teclinikai eredmények következtében napirenden van például a laboratóriumi automatizálás kérdése. Budapesten ma legalább ÍOO helyen végeznek vércukorvizsgálatot. Automatizált gépekkel e- lég volna 4 hely, én akkor ugyanazt az eredményt kapná minden beteg, mert az eredmény nem attól függne, hogy az asszisztens- i nő éppen milyen pirosnak látja a pirosat. így különböző eredmények kerülhetnek a láb óra téri (Imi adatokba, mert minden helyen másféle vizsgálati eredményt lehet kapni. Ha beállítunk Budapesten 4 gépet, és nem a beteget küldjük, hanem a vizsgálati anyagot, akkor mindenki tudja j arról a vércukorról, hogy azt egy automata gép állította ki, és azt mindenki elfogadja. Nincsenek tehát azok az ingadozások, amelyek után az orvosok elkezdenek szaladni, hogy mi van a beteggel. Ezt végig lehetne követni az összes kisegítő szakma területén. I 1 Ahhoz tehát, hogy biztositani tudjuk a korszeJ ' táo ! L , ,.J-----------—— — —---------------------------—re-------------*----------------—-rov— - ^0^44449444
