1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

481

A Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszék vizs- , gálátokat végzett a már az SO^emissziónál említett mintákból kiindulva, a füstgázba kerülő klórtartalom mennyiségére vonatkozóan. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a füstgázba kerülő - tehát HCl-t képező - klór mennyisége az alábbi értékek között ingadozott:

száraz anyagra vetitve 0,08-0,33 súly %

eredeti nedves szemétre vetitve 0,06-0,25 súly %

A mérési spektrum átlagértékével számolva a max. szemótmennyi- séggel a füstgázba kerülhető max. klórraennyiség tehát:

60*103 kg/h • 0,0015 = 90 kg/h

4

Ennek megfelelően a HCl-emisszió: kb. 92 kg/h

Várható legkedvezőtlenebb értékként a Tanszék által mért max. klórmennyiség kétszerese /0,5 súly %/ vehető figyelembe, tehát ezzel a várható max. klórmennyiség:

60*103 kg/h • 0,005 = 300 kg/h,

illetve az ennek megfelelő HCl-emisszió: kb. 310 kg/h

Fenti adatok alátámasztásául számításokat végeztünk a "keletkezési" oldalról is, azaz arra vonatkozóan, hogy 1980. után a növekvő raüanyagfelhasználás következtében a fogyasztási

»

adatokból kiindulva, milyen sósav-kibocsátás várható a szemétfi ,

égetőmű kéményéből kilépő füstgázzal.

i

A műanyagok közül egyedül a PVC és annak kopolimerjei okoznak klórszennyezést, mig a poliolefinek és a szintén tömeg- anyagként használt polisztirol légszennyezők keletkezésé nél- ^

kül széndioxiddá és vizzé ég el.

Az 1980-ra becsült teljes hazai PVO-felhasználáe 120.000 t lesz, amelynek felhasználási iránya zömmel mezőgazdasági /öntözőcsövek/, épitőipari /padlóburkolat, csövek, szerelvények, nyílászáró szerkezetek/ ós gépipari /tartós szerkezetek/.

! • te

L J- 154 -