1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
260
A Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszék vizsgálatokat végzett a már az SOg-emissziónál emlitett mintákból kiindulva, a füstgázba kerülő klórtartalom mennyiségére vonatkozóan. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a füstgázba kerülő - tehát HCl-t képező - klór mennyisége az alábbi értékek között ingadozott: száraz anyagra vetitve 0,08-0,33 súly % eredeti nedves szemétre vetitve 0,06-0,25 súly % A mérési spektrum átlagértékével számolva a max. szemétmennyi- séggel a füstgázba kerülhető max. klórmennyiség tehát: 60®103 kg/h • 0,0015 - 90 kg/h Ennek megfelelően a HCl-eraisszió: kb. 92 kg/h Várható legkedvezőtlenebb értékként a Tanszék által mórt max. klórmennyiség kétszerese /0,5 súly %/ vehető figyelembe, tehát ezzel a várható max. klórmennyiség: 60®103 kg/h • 0,005 = 300 kg/h, illetve az ennek megfelelő HCl-emisszió: kb. 310 kg/h Fenti adatok alátámasztásául számításokat végeztünk a "keletkezési" oldalról is, azaz arra vonatkozóan, hogy 1980. után a növekvő müanyagfelhasználás következtében a fogyasztási adatokból kiindulva, milyen sósav-kibocsátás várható a szemétfi égetőmű kéményéből kilépő füstgázzal. A műanyagok közül egyedül a PVC és annak kopolimerjei okoznak klórszennyezést, mig a poliolefinek és a szintén tömegig, anyagként használt polisztirol légszennyezők keletkezésé nélkül széndioxiddá és vizzé ég el. Az 1980-ra becsült teljes hazai PVC-felhasználás 120.000 t lesz, amelynek felhasználási iránya zömmel mezőgazdasági /öntözőcsövek/, épitőipari /padlóburkolat, csövek, szerelvények, nyílászáró szerkezetek/ és gépipari /tartós szerkezetek/. j 26c> I C * — ---------------------------------------------------------------. i __________
