1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
233
- 17 » A gazdaságosságot két szempontból, egyrészt a szemétégetőmü mint önálló gazdasági egység szempontjából, másrészt az egész 8zemétártalmatlanitás szemszögéből - vagyis népgazdasági szinten - kíséreltük meg értékelni. 8.1 Vállalati szintű gazdaságosság A ozemétégetőmüvet önálló gazdasági egységként tekintve nettó eredménynek tekintjük az üzemeltetési költségnek azt a részét, melyet részben a Fővárosi Tanács térit a lakossági szemét elégetéséért, részben pedig a lakossági szeméttel együtt gyűjtött és szállított intézményi és ipari szemét árbevételéből az FKH-nak kell fedeznie. Az üzemköltség mozgó tényezőit és az árbevételt lényegében azonos mértékben prognosztizálva /A.8.sz. melléklet/ az eredmény fokozatosan javul és 6 veszteséges év után kiegyenlítődik, sőt enyhén pozitív egyenleg várható, ami a 7. évtől kezdődően az égetőmű kapacitását meghaladó szemét- mennyiség továbbszállítására fordítható. A kedvező irányzat indoka, hogy egyrészt az elégetendő szemét fütőértékének folyamatos növekedése várható a hagyományos lakásfütés visszaszorulásával s ez növekvő villamosenergia termelésben realizálódik, másrészt az üzemköltségek a csökkenő kamatteher következtében kisebb mértékben nőnek, mint a termelési érték. 8.2 Népgazdasági szintű gazdaságosság A népgazdasági eredményt úgy közelíthetjük meg, hogy összehasonlítjuk az 1980 utáni szemétártalmatlanitás költségeit a szemétégetővel és anélkül. a/ Szemétégető nélkül A szemétlerakás megnövekedett távolsága a jármüvek I . szaporítását, uj járműtelepek ós uj lerakóhelyek létesítését teszi szükségessé. Ezek együttes beruházási költsége 930 MFt-ra becsülhető. A szállítási költség 1981-es árszinten 810,0 MFt/év, mely a főváros I i I pp — ---------------------l I I ff " ■ ' ' ^—-* ' wmmmmm
