1976. május 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

310

, .. i i ' ■— . '■ ■ - - i - - »■»- -■ --- '■ m ...... ■ ■ i ■ uj ■ » i ■ ■ ■ uj ■ ■ ■» m m ,J 11

IMP1'

értek az előterjesztésnek a tanácsi és mozgalmi szervek együttműködéséről szóló értékelő részével általánosan, ezen belül pedig, konkrétan azzal a 9. oldalon található tétellel, amely azt mondja, hogy fejlődött a fővárosi szakigazgatási szervek és a szakmai szakszervezetek budapesti szervezetének a kapcsolata. Ezzel alapjában véve egyetéx-tek.

Hozzá kell azonban tennem, hogy ebben az esetben nemcsak a budapesti szintű szervezetek kapcsolatáról van szó, mivel ebben az ágazatban mi speciálisan eltérő szervezeti helyzetben vagyunk. Jellemzi például állapotunkat, hogy 901, szak- szervezeti fogalmazásban alapszervezettel, állami fogalmazásban oktatásügyi inétzraénnyel van dolgunk. Szakszervezeti oldalról nézve felső kerületi testületeink is dolgoznak mozgalmi szervekben. Tehát sokkal szélesebb körű és - azt hiszem, lehet mondani - bonyolultabb kapcsolatrendszerről van szó.

Ennek függvényében szeretnék foglalkozni annak megállapításával, hogy a mi tapasztalataink szerint is általánosítható megjegyzés, hogy fejlődött ez a kapcsolat. A művelődésügyi főosztály és a pedagógus szakszervezetek budapesti bizottságának kapcsolatára ez egyértelműen megjegyezhető.

Főleg azóta, hogy legfontosabb ügyeink - gondolok itt a munkáltatói jogkör gyakorlására, a gazdálkodási feladatok gyakorlására, a decentralizálási jogszabályra - előrehaladtak,

a

különösen nagyon fejlődött, egyértelműbbé, tartalmasabbá vált a kapcsolat.

Érdekes módon fővárosi szinten is konkrétabbá vált az együttműködés. Ennek kézzel fogható feltételei alakultak ki, amikor rendszeresen dönteni kellett a dolgozókat közvetlenül érintő anyagi természetű érdekvédelmi kérdésekben.

I '

kr U

\ - *

rr

1 - 8 -