1976. március 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

105

r 1

— o o .

4- C.. —

mázhatnék, hogy csúnyán 7" azt hozták ki, hogy sportolóink legtehetségesebb tagjait a társadalmi fcanniétra csúcsán olvilog- politikailan azzal ismertük el, hogy névszórint felsorolták, kik kaptak engedélyt maszek kocsmára, maszek presszóra és mászó’; erre-arrn. :: óvszer int, mem általában.

Szerintem egyáltalán no..i mer becsülő;:t jelentene:, ha a Vb. ebbon az esetben ilyen döntést hozna, bőt abba az rányba soritenónk őt, hogy az objektum előbb-utóbb spekuláció forrásává véljék.

Azzal m- érvelnék, a; t m.og fi. yoltón, ho y az elmúlt két évbon jóttek ide kérelmei:, kisebb járótü lakásokra• A XI• kerületből is jött, volt egy Kenyaija úti kérőien is. Kisebb lakásokról és házakról volt szó, csal: tiltott övezetben volta!: xk és ezért föl kellett terjeszteni az ügyöt. Akkor mégcsak belő se mentünk a vitába, hanom egyenesen olutao ..tottuk a .kérőimet. Pedig kisemberek kérelmei voltak.

» Itt szeretnék tehát egy párhuzamot vonni. A kérelmező Kocsuth-dijjól, a liunka Vörös Zászló Érdemrendből már cl van ismerve, a Tanács, végsősoron tehát az állami lűö négyzetméteren megérdemelten engedi lakni, lakáskér.b'-oc meg van olóva.

Az elidegenítés cső!; a spekuláció lehetőségét teremtené meg* *

1G5 négyzetméteres lakásról, durván számítva legalább másfél

( • l;-*. . 'bbá.'’

millió .L-ról van szó. Ha Coo ezer fb-ot elér egy magántulajdonban lévő lakás, akkor házértékadó alá esi!; és akkor jön majd a másik kérelem bzépvölgyi elvtárshoz, hogy most pedig a házért ék ad ót engedjük cl. Szerintem az elidegenítés nem íjásznál az államnak sem, a kérelmezőnek sem, azoknak sem, akik az elő|L

_______________________________________________^ _|

tt- —mm mmmmmmmmm------- ■ —- ■ ■ ---*— - 1-------- — ■ v. 1 1 ■ tó ■ v *x mw— - ' "-----r