1976. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

235

r 1 "i

rosrendezési tervnek nagyon komoly kihatásai vannak akár az állami, akár a magánerős építkezések vonatkozásában. Hallatlanul felelősségteljes, komoly dolog, a szakemberek tucatjai folyamatos, állandó, hosszú éveken át tartó munkájának eredményeként jön létre oda-viasza csatolással, mert az általános városrendezési tervet megelőzően is részletes munkával történik a terület felhasználási koncepciójának kialakítása. Az, hogy az elkövetkező 15 évben - mondjuk ,■ 199o-ig - , ahogy 1975-ben a kormány jóváhagyta,

I

milyen terület-felhasználási lehetőségei vannak a fővárosnak* hogy a fővárosban lévő termelőerők lakásépítkezés, lakóterület hogyan nyerjen kielégítést. A városrendezésnek klasszikusan öt területfelhasználási eleme van, es n rendezési tervben és a kormány által jóváhagy tt rendezési tervben nyert rögzítést.

I 'Wat

f

Egyre szeretném felhívni a figyelmet, lehetetI I

len a szövegezés, ami becsúszott. Az övezeti tei’vmódositást ak■

kor lehet jóváhagyni, amikor a tanácsrendelet a Budapesti Város- rendezési Szabályzatot jóváhagyta. Jogilag most kell jóváhagyni.

k Tehát miben kell a VB-nek döntenie? A VB-nek két témában kell düntenie* 1./ Az övezeti tervet kell jóváhagyni, bizonyos mértékű, kisebb jelentőségű módosítás. A másik a belterületi határnak az időközben felmerült problémák miatti korrekciója. Tehát es a két téma van.

{

Nézzük meg, hogy az 1971 óta regisztrált adatok alapján reális-e az az övezeti tervmódosítás, amit az előterjesztésben felvet a főosztály. Szerintem igen. Hirtelen végig gondoltam, hogy arait Szépvölgyi elvtárs és az elvtársalc felvetettek, annak az igénynek hogyan tudott volna a főosztály eleget tenni.

II 75 I |

||^— '--------------------------------------------------------------------------------—--------------- I

| —J