1976. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

103

~i

neki a pénzt, hogy maradjon meg. Ezzel kbjojr^xrontjuk az ifjúságot, mert egy lazaságot teremtünk és egyáltalán nem ösztönözzük a fiatalt.

Azt szerettem volna tehát elmondani, hogy tulajdonképpen jó a mi szakmunkásképzésünk, de mégsem jó, mert amikor kikerül a fiatal az iskolából, akkor nincs meg az a kapcsolata, amely bevinné az életbe. Akkor egy törést okozunk számára és ezért van az, hogy alig várja a felszabadulást, és már megy is egy másik vállalathoz. ÍJem ott marad, ahol felszabadult, ahol tulajdonképpen termelnie kellene, hanem megy egyik vállalatól, a másikig. így veszi fel pénzét és nem munkája után.

P á p a y Béla: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Mint az anyag is jelzi, Mezei olvtársók megtárgyalták velünk, mi egyetértésünket nyilvánítottuk. Most tulajdonképpen ennek megerősítését szeretném elmondani.

Az egyik nagy kérdéskör, amelyet ez az anyag felölel,

►

a tárgyi feltételekkel való helyes gazdálkodás, a beruházásfejlesztés utján jobb körülményeket teremteni a szakoktatás számára. Úgy ítéljük meg a főosztály előterjesztését, hogy tényleg koncepciózus, a célfeladat, az eszköz-rendszer harmonizál- tan oldódik meg. Tényleg alkalmas az anyag arra, hogy jelentős javulás következzék be a feltételekben és igy a pedagógiai munj

ka hatékonyságának növelésében is.

Hozzá kell azonban tennem, hogy nyilvánvalóan nem jelent a fejlesztésben végpontot. Nem is jelenthet, mert ebben nincs megállás. Időnként a berendezéseket, a gépeket is cserélL J

| 1 TrllB- —■ J- lö/a -