1976. február 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
177
______ _____ _ „ ______ i i rr^ ... vaelathoz. A Művelődési Főosztály és a Kulturális Minisztérium I I : közösen kéri az érintett szaktárcákat, hogy járuljanak hozzá a személyi és anyagi feltételekhez, hogy saját iratanyagukat a Levéltár átvehesse és megőrizhesse. Ebben a határozati javaslatban több oldalról érzek ellentmondást. A Levéltár amiatt panaszkodik, hogy nincs helye, ahova ezeket begyűjtse. Hiába ad a szaktárca valamilyen segítséget, a Fővárosi Levéltár a jelen pillanatban ezeket nem tudja elhelyezni. Mi is végignéztük a szocialista kori iratanyag védelmével kapcsolatos témát. Nem lehet ezeknél a tárcáknál szankciót alkalmazni, sem a tárcákhoz tartozó trösztöknél vagy vállalatoknál. Ezt a pontot tehát egy kicsit ráol- vasásszerünek vagy óhajnak érzem. Nem tudom, hogy mi a realitása annak, hogy itt célt tudunk érni. Farkasinszky elvtárs említette, hogy a Levéltári Törvény követelményei és a lehetőségek nincsenek szinkronban. Javasolta, hogy a Kulturális Minisztérium és a szaktárcák adjanak anyagi támogatást. Nem akarok kitérni a kérdés elől, csak szeretném, ha reálisan látnánk. Amikor a levéltárak tanácsi kezelésbe kerültek, minden központi tartalékot átadtunk a tanácsoknak. A Kulturális Minisztériumnak tehát nincs lehetősége arra, hogy az adott témához saját keretéből anyagi támogatást nyújtson. Egyedül az az út járható - bár egy kicsit ez is óhajszerü megfogalmazás -, hogy közösen keressük a megoldást. A megoldást azonban nem a Kulturális Minisztérium anyagi támogatásánál lehet megtalálni, hanem valahol mésütt. Keressük a megoldást, hogy a legértékesebb, valóban történelmi L- L I
