1975. december 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
163
r —— to--—,—, _ — — mmm*—— ....— Wté»té-»- 25 jönnek a fenyegető levelek, hogy ő régen a 8. sor 3. székén ült, miért nem kapta meg most is azt, amikor ez lezárul, alckor kezdenek a hátrébb levő helyek is elkelni. líem lesz tehát semmi baj a hely áremelésből. A szinró ház nem kenyér, a szinház nem hús, a szinház nem cukor. Csak nekünk kenyér, hús és cukor és minden, és mi is szeretnénk segíteni ezeken a költségvetési és anyagi gondokon, látva, hogy mite lyen nehézségeket jelent ez ebben a takarékossági időszakban mecénásainknak, eltartóinknak. Ez mindenképpen sürgős. Nagyon röviden a színészek foglalkoztatásáról. Ez kényes kérdés. Amikor Mezei elvtárssál először találkoztam a tanácsban, ezen csaptam össze vele. Akkor ő még nem ismerte és nem is szerette úgy a színházat, mint most. Akkor még nem L harcolt érte. Akkor azt mondta, hogy ő csak egyszerű peda. ég;us. Azóta jobban izgatja a szinház, mint a pedagógia. Amikor erről beszéltünk, példának említettem, hogy mit csináljak, araikor- Darvas Iván most 400-adszor játssza e] Az őrült naplóját a Pesti Színházban, azon az estén nem tudok még több színészt foglalkoztatni a színházban, hogy C is csi\ náljón valamit. Azon az esten egy ember játszik a színházban. » Ha Bernarda házát be fogjuk mutatni 14 nővel, akkor a szinház * összes férfia azon az estén elmehet sétálni. Nem lehet mást csinálni . Még igy is nagyon kevesen vagyunk. A szocialista orsz ág’ok átlagához képest Magyarországon dolgozunk a legkisebb társulati létszámmal. A Vígszínházban például 52 színész van % 2 szinház ellátására. Adódik olyan helyzet, mint például most, a Pesti Szinház és u Vigszinház bemutatója alkalmával, hogy ha egy ember meg> szik a társulatból, azon az estén képtelenek vagyunk megtartani az előadást, mert olyan személy sinc3, aki