1975. szeptember 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

I ... felsó határa ugyan lehetővé teszi a 4oo-65o.- Ft-os bérek felemelését a bértétel felső határáig, de csak a felső , • határ alkalmazása a munkáltatótól a munkavégzés szerinti differenciálás lehetőségét vonja el. További gondot okoz, hogy a bértételek a házfelügyelői mun­kát meghatározó egyik - s nem is a leglényegesebb - ténye­zőhöz, a lakások azámához igazodnak. Két-három épület ellá­tás szempontjából történő összevonása esetén a sztbaszámok csak annyira emelkednek, hogy az első kategória bértételei helyett a második alkalmazható, ugyanakkor a takarítandó felület lényegesen megnövekszik. • Kedvezőbben alakul a háztömbfelügyelők bér-, illetőleg jö­vedelmi viszonya, de az sem éri el a kivánt mértéket. /; Részletezés az 1. sz. mellékletben ;/ Véleményünk szerint megoldást jelentene a házfelügyelők mun­kabérét az ingatlankezelő vállalatok által foglalkoztatott segédmunkások és szakmunkások béréhez igazítani ugy, hogy a házfelügyelők átlagbére a segédmunkások átlagbérének 75 %-át, az összevont házfelügyelők átlagbére a segédmunkások átlagbérének szintjét, mig a háztömbfelügyelők átlagbére a ‘ szakmunkások átlagbérét érje el. Ilyen bérezési elv kiala­kítása, megvalósitása párosulva a szolgálati lakás biztosí­tásának előnyével tenné e munkakört olyan vonzóvá, hogy a munkáltató az :i alkalmas " munkaerő kiválasztásának lehető­ségével éljen. m ' Kedvezőtlen a bérezésnél az a körülmény is, hogy - a belső kerületek felvonó nélküli és loo lakószobát meg nem haladó épületeiben - a bértételek alacsonyak, holott éppen a felvo­nó hiánya miatt az elvégzendő fizikai munka /; szeméthordás :/ itt a legnehezebb. A hatályban lévő jogszabályi rendelkezé­sek ugyan lehetőségét adnak, hogy az előbb ismertetett li Ilik \- 6 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom