1975. augusztus 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

4

^ I I., — —T-- I. II I —m I.. ' ■ m ' ■ °¥prtw—

Az eredményekben nagy szerepe van annak a jelentős méretű társadalmi összefogásnak, anyagi és erkölcsi segítségnek, társadalmi munkának, amelyet a budapesti, kerületi és üzemi pártbizottságoktól, a Hazafias Népfront, a szakszervezet és a KISZ szervezeteitől, a budapesti üzemektől, szövetkezetektől és intézményektől, szocialista brigádoktól és a városunkat szerető, érte áldozatokat is hozni kész dolgozók tízezreitől kaptunk.

A fejlesztés eredményei között első helyen kel] említeni a lakásépítést. Városrész nagyságú lakótelepek épülnek, az avult területek rekonstrukciójával együtt uj városrész központok kialakítása fejeződött be, illetve kezdődött meg. A lakásépítkezés jelentős része az elavult lakásállománnyal rendelkező munkáslakta kerületekben folyik, ami megváltoztatja a munkáskerületek arculatát, alapvetően megjavítja a lakosság nagy tömegeinek ellátását, és csökkenti a fővárosi kerületek ellátottságában meglévő különbségeket.

A tervidőszakban mintegy 76- 79 ezer lakás épül a fővárosban.

Ezzel kb. 280 ezer fővárosi lakás költözhetett uj, a korábbinál jobb, korszerűbb, egészségesebb lakásba. A célcsoportos lakásépités várhatóan 4ó ezer lesz, szemben a III, ötéves tervben felépített 25 ezer lakással. Az uj lakásokkal együtt, a normatíváknak meg* I

felelő mennyiségben - a kereskedelmi és szolgáltató hálózat kivételével - megépülnek a kapcsolódó létesítmények.

Kiemelkedően fejlődik a fővárosi tömegközlekedés.

Ebben a tervezettnél nagyobb szerepet játszik a Metró. Minden lakótelep jól megközelíthető, a korábbinál kényelmesebb utazást biztosítanak a modern, nagybefogadóké- pességü tömegközlekedési eszközök. Az eljutási idő csökkentését segiti az útfelújítás, illetve a közlekedési csomópontok korszerüsitése is.

A közműhálózat kapacitásának bővitése és hálózatának fejlesztése lépést tartott a nagyszabású lakásépítkezésekkel. Megbízhatóbbá vált a vizellátás, az időszak második felében már sikerült megszüntetni az ipari vizkorlátozást és csökkenteni az egyes területeken időnként jelentkező vízhiányt.

Fejlődik a járóbetegellátás, viszont a felszabadulás után hosszú időre háttérbe szorult kórházi rekonstrukciót csak megkezdeni lehetett. Jelentős vállalati közreműködéssel a tervezettet meghaladó mértékben szaporodnak a bölcsődei és óvodai férőhelyek.

Tovább bővül és korszerűsödik a főváros kereskedelmi hálózata. Elsősorban a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő élelmiszerkiskereskedelem fejlődik. (Főként a forgalmi csomópontokban és lakótelepeken létesitett korszerű ABC áruházakkal.)

U üJ