1975. május 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
388
- 7 kiskeresetű, idősebb elkövetők állnak, idokolja a 705 forintos átlagbirságot. A kontárkodás miatt kiszabott pénzbírságok átlaga ezzel szemben 1434 forint, annak ellenére, hogy az előbbi szabálysértés miatt Ö.000 forintig, mig a kontárkodás miatt csak 3.000 forintig terjedhet a birság. Kontárkodást azonban általában munkaképes, keresetük jogellenes módon történő növelését elérni kivánó személyek követik el, akik emellett adófizetési kötelezettségük elmulasztásával is károsítják az államháztartást . Az engedély nélküli építkezéssel elkövetett szabálysértések 1300-1600 forintos birság átlagai az 5.000 forintos maximumhoz viszonyítva azért alacsonyabbak, mert e cselekményeket a 3/1973,/I.27./ ÉVM sz. rendelet hatályba lépése óta általában közvetlenül az épitési hatóságok szankcionálják építésrendészeti bírsággal és szabálysértési eljárás alá csak a kisebb jelentőségű /engedély nélküli átalakítással, melléképületek épitésével elkövetett//cselekményel< kerülnek. A személy szerinti differenciálás azonban még nem minden kerületben eléggé kifejező és ennek hiánya csökkenni a hatékonyságot. Ezért a jövőben fokozottan kell törekedni az elkövetők személyi körülményeit jobban értékelő, differenciált bírságolásra. 6,/ A szabálysértési eljárások hatékonyságának fontos mérőszáma az ügyintézés időtartama is. Az ügyintézési hátrólék aránya az 1973. évi 9 %-ról 1974-ben 6,2 %/'C8okkent, és általában megrövidült az ügyintézés időtartama. Főként a tárgyalás mellőzésével folytatott eljárások többségében, 30 nap alatt megtörténik a határozat hozatal, A végrehajtási eljárások azonban változatlanul hosszadalmasak. A behajtási hátrálók /13 %/ általában is magas, de néhány kerületben meghaladja a 20 %-ot. E vonatkozásban további intézkedéseket kell tenni, mert a végrehajtások hosszadalmassága az érdemi elbírálás rövidülő időtartama ellenére is rontja a L büntetések hatékonyságát, // w—»m*m^^m i uj ■ »• *» •aiia—i'wii
