1975. május 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

386

I Hiányosság, hogy a feljelentések egy része nem tartalmaz

I kellő adatot a bizonyítási eljárás eredményes lefolytatóI fához•Gyakori például, hogy az önkiszolgáló boltokban

történő lopást a feljelentett az eljárás 9orán tagadja I és a hiányos helyszíni jegyzőkönyvvezés miatt nehéz a

I cselekmény bizonyítása. Növeli a problémát, hogy olyan

jogi nézet is kialakult, mely szerint - egyéb bizonyítékok I hiányában, - egyetlen bolti dolgozó tanúvallomása alapján

| nem lehet a cselekmény elkövetését tagadó feljelentettet

I elmarasztalni. A gyakorlati munka során azonban az

I esetek többségében csak az elkövetőt leleplező kereskedelj mi dolgozó egyedüli vallomása áll bizonyítékként a szabálysértési hatóság rendelkezésére.

| Más vonatkozásokban is fennóláanak bizonyítási nehézségek,

t Álifiiábana'feljelentést tevő hatósági szervek sem tekintik

feladatuknak a bizonyításhoz szükséges adatok rögzítését,

I ugy értelmezik az eljárási szabályokat, hogy a bizonyításról

a szabálysértési hatóságnak kell gondoskodniaj,a maguk részéről eleget tettek kötelességüknek a feljelentés megtételével.

4./ A tárgyalással és a tárgyalás mellőzésével elbírált ügyek aránya 43, illetve 57 %-os volt. Az arány - az elmúlt év számadatait tekintve - a tárgyalással elbírált ügyek vonatkozásában emelkedett, jelezve, hogy a szabálysértési hatóságok fokozottabban éltek a tárgyalások közvetlen nevelő erejévél.

Helyesen kiválasztott esetekben a tárgyalás során valóban j nagyobb nevelő hatást lehet elérni és szigorúbb birságot

; lehet kiszabni. Ezt azonban elsősorban a súlyosabb szabálysértést elkövető és a visszaeső szabálysértőkkel szemben célszerű alkalmazni. Nem kisebb érdek fűződik ugyanis a bírságok kiszabásához. Ezért nem kifogásolható a tárgyalás

79 f

fo íwb

L— .

_|

I I ' J ' ' ^ ttrfrfiw*.—*j