1975. május 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
597
rr j - 3 I i I• A fővárosi gyermek- cg ifjuságvélelem á11alánba helyzote Az 1968-as anács;,'lég elvi állásfoglalása a gyermekvédelem szükséges fejlesztésének irányairól, helyesnek bizonyult. Az eltelt időszak gyakorlata is igazolta, hogy 0 szocializmus építésében elírt sikerek, az életszínvonal folyamatos és állandó emelkedése, a családok jólétének fokozódása nem szünteti meg automatikusén a gyermekvédelmi problémákat, A társ au almi fej le és ellent"másaiból fakadóm továbbra is fennállnak és hatnak a?ok a tényezők, amelyek a ■gyermek veszélyeztetettségét idézik elő, A nők foglalkeztatottsógának számszerű növekedés'vei nem volt éa meg ma sincs teljes összhangban a gyermekintézmények egy részének fejlődése• így a nem megfelelő gyermekfelügyelet, párosulva r. személyes kap# csolatok gyengülésével, amely a technikai fejlődésből szükségszerűen,következik - a veszélyeztetettség egyik, ma is ható tényezője, Továbbra is negatívan hat r. válások száminak és arányának növekedése. A gyermek személyiségének fej1"lésére a legkedvezőtlenebb és gyakran jóvátehetetlen romboló b tást a szülők, illetve a felnőtt családtagok esetleges amorális életvitele jelenti. A veszélyeztetettség további forrásai lehetnek a szül© betegsége, illetve elvesztése és főleg a nagycsaládosoknál, a nem kielégítő lakásviszonyok. Az egészségügyi ártalmaknak tekinthető veszélyeztetettség! tényezők közül - sajnos napjainkban is jelentősek: az elmebetegség, a karaszalés, és az alkoholizmus. Mindezen veszélyeztetettség! tényezőkhöz járulnak még a családi nevelés hibás módszerei, a gyermek kellő felügyeletének hiánya következtében a társadalom erkölcsi szabályait el nem fogadó kortársi társaság negativ környezeti hatása, valamint a még ma ia fellelhető negativ iskolapedagógia gyakorlatából táplálkozó ká- a b rosodás, \ rt ? I ■ _J
