1975. május 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

196

rendelkezésre állő adatok alapján - az alábbiak állapíthatók meg. »- az eszközlekötési járulék alóli mentesség a nyereség összegére növelő hatást gyakorol ugyan, azonban azoknál az egységeknél, ahol termelési adó fizetési kötelezettség van, vagy amelyeknél a bérköltségek 4 %-a - amely a részesedési alapba helyezhető - meghaladja az eszközlekötési járulék mentesség révén visszatartható összeget, a nyereség az előző évhez képest csökkent,- A költségvetési érdekeltség - döntően a nyereségadónak lo %-ra való csök­kentése miatt - az előző évi tényszámok alatt maradt.- A vállalati érdekeltség - elsődlegesen a nagyobb volumenU fejlesztési alap képződés révén - jelentősen emelkedett. Ezzel javult a lakossági igények ellátásához szükséges kapacitásbővítések pénzUgyi fedezetének biztosítási lehetősége. 1 •- A vállalati dolgozók érdekeltségét biztosító nyereségből képezhető része­sedési alap általában csökkent, azonban az éves béralap 4 %-ának a részesedési alapba való befizetésével a részesedési alap meghaladja az előző évit. Ugyancsak a vállalati dolgozók érdekeltségének fokozását eredményezi a bérfejlesztési befizetés nélküli 4, 5 %-os bérszínvonal növelési lehetőség. A fentiekben körvonalazott kedvező hatások mellett egyes - a szolgáltatá­sok igényeknek megfelelő fejlődése szempontjából - problémákra Is rá kell mutatni, ezek:- a vállalati fejlesztési alap erőteljes növekedése ellenére mindazoknál az egységeknél, ahol magas technikai felszereltséget és szerves összetételt kivánő beruházások létesítése szükséges, a fejlesztések támogatási Igénye központi forrásból továbbra is fennmarad. 194 i \ X:| l l •■■te®®® "li*" ' - ' ' "> ' 11 te ■» ®®®»ÚS

Next

/
Oldalképek
Tartalom