1975. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
439
r'“" ■ ■•:,,i|||k|»«|ji- 6 f Az ipar kibővítésének engedélyezése tárgyában hozott határozat sok esetben zavaros. /Ilyen problémák különösen a XX.ker.Ta~ nác.s VB.Ipari Osztályánál fordultak elő/. 2./ Az ipargyakorlás megszűnése Az ipartörvén, vonatkozó rendelkezése szerint az ipar gyakorlására vonatkozó jog egyebek között akkor is megszűnik, ha a kisiparos iparjogosítványát az elsőfokú iparhatóság visszavonja. A gyakorlatban az iparjogosítványok visszavonására legtöbbször a kisiparosok adó vagy társadalombiztosítási járulék- hátraléka vagy mindkét tartozás együttes fennforgása mellett kerül sor. A tartozás mérvétől függően az iparjogositvány visszavonására mérlegelés nélkül vagy mérlegelési jogkörben eljárva kerülhet sor. A vizsgált ügyekből megállapíthatóan az ilyen ügyekben az iparnatóságok döntése érdemben általaoan helyes volt. Több ügyben azonban az ügy elintézésének elhúzása volt tapasztalható, mert a pénzügyi hatóságnak vagy a társadalombiztosi; tási szervnek a fennálló tartozásra tekintettel az iparjggo- sitvány visszavonása iránt tett javaslatára csak hónapok múlva, nem egyszer a szerv sürgetésére hoztak első fokon határozatot. Ilyen súlyos késedelem ellenére a hozott határozatok hiányos tényállást tartalmaztak, sok esetben akkor is, ha az adatok az ipátokból kiderültek. Az iparjogosítványok adóhátralék miatti visszavonásához - bár ezt korábban az Ipari Főosztály is hiányosságként állapította meg - még mindig elfogadnak olyan javaslatokat, amelyek nem tartalmaznak utalást arra, hogy a kisiparos adóhátraléka saját hibájából i oo U— ij
