1975. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
254
Konkrét példát tudok mondani olyan esetre, amikor felszólítottuk ró a főosztályvezetőt ós ő egyszerűen nem volt hajindő• L;n nem tudom felelősségrevonni őket. Ila a főosztályvezető nem akarja, ha neki nem tetszik a felelőssógrevonás, ha valamiért nem tartja indokoltnak, akkor nem vonja felelősségre. Ez is egy kettősség. A minisztériumi vállalatok esetében a miniszter kiadja a papirt: elvonja a prémiumot, meg nem tudom mit. Adott esetben felelősségre von. Mi csak rábeszélni tudjuk a főosztályvezetőt, hogy no aks adjon prémiumot, vagy mégis vonja felelősségre oz az embert. De ha nem akarja, akkor egyszerűen nem csinálja. Mi azt tehetjük, hogy akkor a főosztályvezetőt vonjuk felelősségre. Csak ez a lehetőségünk van. Házon belül nem látok különösebb problémát, de a vállalatok, az intézmények vonatkozásában jobb lenne, ha nagyobb áttekintésünk lenne a dologról. Nem akarok most példákat mondani. Most van rendezés alatt pl. egészségügyi területen a kórhóz-igazgatók ügye. Van akinek három állása van. De kettő mindegyiknek! Radinszkynek csak /kettő, mert ő uj ember, ue igy van. Nincs ez rendjén. Hatalmas kórházak igazgatói saját maguknak főnökei, mert osztályokat is vezetnek. Vagy 3aját maguk beosztottjai. *1 A közelmúltban tekintettük ót a másodállásokat, amelyekről Kelemen elvtárs szólott. Van ott egy csomó szabálytalan dolog is. A főosztályvezetők szemrebbenés nélkül engedélyeznek szabálytalanságokat. Minden szabálytalanságot megszüntettünk, de még azokon tulmenőleg is bizonyos másodállásokat, mellékfoglalkozásokat. J 5, i---------------------------------------------_j- 41 I
