1975. január 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

17

T szolgáltatás aránya alacsony, ezért nem fűződik érdekeltségük az ilyen irányú tevékenység intenzivebb fejlesztéséhez. I Az. 1974 . I . 1-el. hevezete11. u j_ szabályozó, rendszer hatása a. s z o 1 gá 1 t.atá s o k r a A szolgáltatások területén 1974. január 1-i hatállyal több intéz­kedés történt további kedvezmények biztositása érdekében. Különö­sen fontos intézkedés volt, hogy a preferenciák körét kiterjesz­tették egyes közületi szolgáltatásokra is és ezzel létrehozták a fogyasztási szolgáltatást, ami a lakossági és közületi szolgáltatás együttes fogalma. A megjelent jogszabályok lehetővé tették egy uj gazdálkodási, forma létrehozását "Fogyasztási szolgáltató vállalat" elnevezéssel. Min­den olyan ipari, épitőipari besorolású vállalat és szövetkezet kér­hette, illetve kérheti fogyasztási szolgáltató vállalattá, szövetke­zetté történő kijelölését, amelynek tevékenysége túlnyomó /általá­ban kétharmad/ többségét tartósan fogyasztási szolgáltatás képezi és ennek jelentős részét közvetlenül a lakosság részére végzi. Bu­dapesten 18 gazdálkodó egységet jelöltek ki, melyek jövedelem és bérszabályozását az jellemzi, hogy az állam kisebb pénzügyi terhet kiróva növeli a vállalatok és dolgozóik anyagi érdekeltségét. Az előzetes adatok alapján az uj szabályozók hatásáról a kijelölt vállalatoknál az alábbi tájékoztatás adható: A textiltisztitás, az elektroakusztikai és háztartási gépjavítás, valamint a személyi szolgáltatás egyes területein a szolgáltatást alaptevékenységként végző vállalatok, illetve szövetkezetek bizto­sítják az ellátás jelentős részét és igy az ellátás alakulására döntő befolyással birnak. A szolgáltatások egyéb területén ezt biztositani ez ideig nem lehetett. A kijelölt vállalati egységek anyagi érdekeltsége jelentősen emel­kedett, ezen belül a részesedési alap képzésben az esetek túlnyomó többségében kismértékű visszaesés, a tartalék alap képzésben mini­mális növekedés, ugyanakkor a fejlesztési alapok alakulásában dina­mikus emelkedés mutatkozik. Az uj szabályozás tehát helyesen első­sorban a vállalati fejlesztési alap növelését segítette elő J n H fi——————■ I I ■ ----wppu1■ - — r» ■ 1 ^ré- ,------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom