1974. december 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
171
r — r --------- - - *-------—v—■»*-’ wmmmm&üm- 11 3.3* A sze; ;; ')••■.! • ■ ut;lenit (0 problémájának megoldása Budapesten. A különféle ártalmatlanítási módszerek közül - figyel véve a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontokat ia - két alternatíva all aj taz ina lehetséges Budapest esetében. a./ Váron ' e, , je-ga.:. u:; i.; l : ;.n kívüli hulladéklerakás Hulladék!erakásra alkalmas, nagyobb befogadóképességű helyek csak a főváros közigazgatási határán túl, átlagosan 40 km távolságban találhatók, ami kocsifordulóra számolva 60 km-eo szállitási távolságnövekedést jelent. Ehhez a Köz,tisztasági Hivatalnál a jelenlegi 270 darabszámú járműparkot 615 db-ra kell növelni, ezen felül az ipámil még ca. 130 db szállítójármű beszerzése szükséges. j Ez a megoldás 671 millió Ft beruházást igényel nép- T gazdaság i szinten, ugyanakkor az évi üzemeltetési költ3egek a fővárosban 1)2 millió Ft-ról 684,3 millió Ft-ra nőnek, tehát népgazdasági szinten évi 492,3 millió Ft költségnövekedéssel kell számolni. A varos határ -n kivüli lerakás lehetősége csak elvileg adott, éo Budapesttől állandóan távolodva lehet | csak lerakásra alkalmas helyeket találni. A lerakásos szemefelhelyezésnél ez esetben fennáll a talajviz► szennyeződés veszelye. b./ Égetéses ártalmátlanitas Műszakilag és gazdaságilag legkedvezőbb megoldást az égetés ad, mely a főváros kommunális és ipari I hulladékát higiénikus módon ártalmatlanítja. Az 1200 t/nap teljesítményű égetőmű a fővárosu hulladéknak 60 %-át tudja ártalmatlanítani, igy 1980 után a fennmaradó hulladékot nagyobb távolságra /40 km/ kell szállítani. Ezért indokolt a teljes hulladékmennyiség ártalmatlanítására még egy hasonló kapacitású égetőmű megépítése. I n \ 1 — * 1
