1974. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

14

,17 "

r ^ 3 3 Mindezek a rendelkezések nyilvánvalóan garanpiális természetűek.

Ami az Ügyrendi Bizottság taglétszámát illeti, erre- názve nincs speciális jogi szabályozás: miként a többi bizottságnak, az Ügyrendi Bizottságnak is legalább három tagból kell állnia /Tanácstörvény 60.9 /l/ bekezdés/. A tényleges helyzet a következő :

Az 1971-ben történt első megalakításkor a Fővárosi Tanács 7 tagot választott az Ügyrendi Bizottságba. Közülük 5-en rendelkeztek jogi végzettséggel, egy-egy tag pedig társadalmi szervezeti munkatárs, illetőleg nyugdíjas volt.

Az 1973-ban megválasztott Fővárosi Tanács 11 tagból alakította meg a jelenlegi Ügyrendi Bizottságot. A tagok közül 3 fizikai munkás, 4 jogász, 2 társadalmi szervek dolgozója, 1-1 pedig j tisztviselői munkakörben dolgozik, illetőleg nyugdijas,

A jogi képzettségű bizottsági tagok közül ketten nem dolgoznak kifejezetten jogászi munkakörben: egyikük kerületi tanácselnök, a másik pedig pénzügyminisztériumi osztályvezető helyettes. /Az Ügyrendi Bizottság tagnévsorát az 1„. számú melléklet tartalmazza./

A bizottsági taglétszám növekedése és a foglalkozásbeli összetétel változása előnyös hatással volt az ügyrendi Bizottság tevékenységére.

1

Az Ügyrendi Bizottság feladat Jkö rá re is érvényes általában az a jellemzés, amelyet a Tanácstörvény fogalmaz meg a tanácsi bizottságokról: javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző és összehangoló feladatokat ellátó szerve a Tanácsnak,

A Fővárosi Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata a következőképpen részletezi az Ügyrendi Bizottság feladatait /102,§/:- megvizsgálja a tanácstagok megbízatásának törvényességét ;- kivizsgálja a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést tesz a Tanácsnak;

L--------í-------- I