1974. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
1009
A kritikus alagutat vélemények szerint bányászati módszerrel a márgás talajba vájták, nem boltozták ki. Az alagút létezéséről sem a Műemlék Felügyelőség, sem a Történeti. Muzeum nem tudott. A problémát műszakilag úgy oldották meg, hogy a barlaglcutatók térképe alapján kiásták az alagutat, azt betömték és helyenként betontámaszokat raktak, ill. az épületek alapozását átterveztették, megerősítették és levitték a teherbiró altalajig. A munkálatoknál mindvégig jelen volt egy régész is, de semmilyen leletre nem bukkantak. Biztonsági okból 1973.junius hóban minden épületet a veszélyeztetett helyen két méterenként körbe fúrtak, immár a barlag mélységét is figyelembe véve. Utána a SZÖVTERV a már érintettek szerint áttervezte az Ö3szes épületalapokat. Jelenleg, ahol szükséges 8-10 méter mélységben, nyilt feltárással készítettek, ill. készitenek vasbeton sávalapot a teherbiró altalajon, ebből vasbeton pillért vezettek a felszínre, ahol cölöprácson van egy- egy épület. Jelenleg a 6.. 7.. 8.. 9.. 10. épület áll, az 1., 2., 3.sz.épület inditószintje készen van és a 4., és 5.az. épület alapozása folyik 10 méteres mélységben. Összefoglalva: Megítélésünk szerint a beruházó és megbízottja, a tervező kellő alapossággal jártak el, tehát vétkességükről nem lehet beszólni. Szerintünk a ”vis major” tipikus esete forog fenn, miután pl., az 5.sz.épületnek végső soron mind a négy sarkát megfúrták, de a szeszélyes fekvésű és nem túl mély barlangot a fúrás sajnálatosan elkerülte. Utána - amikor üregeket konstatáltak - megfelelő óvóintézkedéseket tettek, ill. átterveztették az épületek alapozását. Az FTI-t 1974.szeptember 23-án levélben felkértük, hogy a barlang tényéről nyilatkozzanak. A VB tárgyalásig remélhetőleg válaszukat kézhez kapjuk és azt ott bemutatjuk. il I | ff - 5 -