1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
A lakásviszonyokat illetően; az országos viszonylatban a cigányoknak több mint kétharmada vályog, vertföld, vagy sárfalu kunyhóban lakik. Budapesten az ilyen épületek aránya jóval kisebb; “csak" 27 százalék. Bár a vályog és sár épületek aránya fővárosunkban kisebb, de ez nem változtat azon, hogy 14oo ilyen cigány lakóépület van. Országos viszonylatban a cigány lakások 44 százalékából hiányzik a villany, Budapesten a cigány lakások 21 százalékából. Még szembetűnőbb) hogy Budapesten a cigány lakások 5o százalékában nincs vízvezeték. Igaz, falun a cigány lakások 98 százaléka ilyen, de itt jó megoldásnak tekinthetjük a kutat, mig Budapesten a vizzel való ellátottság hiánya a hátrányos megkülönböztetettség teljes átélését hozza magával. A budapesti cigányság oktatási helyzetét akkor világíthatjuk meg legjobban, ha az 1971* évi vizsgálat adataiból a 15-19 éves korosztály iskolázottságára vonatkozókat ismertetjük. Ezek szerint az adatok szerint e korosztály 24 százaléka egyáltalán nem járt iskolába. Ennek oka akkoriban részben fölmentés, részben pedig a nyilvántartásba vétel elmaradása volt. Ujabb vizsgálódásaink azt mutatják, hogy még ma sem sikerült minden cigány gyereket nyilvántartásba venni és beiratni, és mint arra a Művelődési Főosztály adatai utal- 4 nak, a fölmentések száma is megengedhetetlenül magas. Csaknem ugyanilyen megdöbbentő az az adat is, hogy egy-egy korosztálynak csak negyedrésze végzi el az általános iskola nyolc osztályát, vagyis az általános iskola kötelező elvégzéséről szóló törvényt a budapesti cigány fiatalság háromnegyed részénél eddig nem tudták érvényesjteni. A budapesti helyzetnek külön jellegzetessége - a tennivalókat ez alapvetően meghatározza - a budapesti cigányok közötti szakadékszerüen éles különbség, amely a cigányok különböző csoportjai között országszerte is nagy. De sehol sem \Á\ i--------------------------------i- 5 -
