1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
210
funkciós tisztségre, anyanyelvre való tekintet nélkül nem előnye és nem hátránya az üzérnek, ha magyar, az sem, ha főosztályvezető, az sem, ha cigány. Gondolom tehát, hogy e tekintetben nem kellene a határozatban ezt szerepeltetni, mert más jogszabályok, sőt Pol. Biz. határozat mondja ki, hogy személyre, beosztásra, korábbi érdemekre, tisztségre való tekintet nélkül! Ennek itteni erősitése tehát nem volna indokolt. Végül a koldulásról! Iia szabad, elmondanék valamit anekdotaszerüen. A kolduló cigánygyerekekkel szemben csaknem tehetetlenek vagyunk. Ha Götz elvtárs most nem figyel ide, akkor elmondom, hogy fedéssel, tehát fehér köpenybe öltözött rendőrök kölcsönkért mentőkocsiba összeszedték a Párizsi-udvarból, a Váci utcáról a cigánygyerekeket. Egy esetben 15 főt. Azt mondottam,hogy vigyék be őket az V.kerületi tanácshoz további/intézkedés végett, a A gyerekek 10-12 évesek voltak, tehát nem vétőképesek, nem büntethetők, szabálysértésért sem marasztalhatok el. Vigyék be őket az V. kerületi tanácshoz, és adják át őket Csehikné elvtársnőnek; intézkedjék! Az elvtársnő a mi javaslatunkra a KÖJÁL-hoz fordult. A KÖJÁL átvette a gyerekeket, és három napig tisztasági akciót hajtott végre rajtuk. Ezt az akciónkat még egyszer megismételtük, ugyanigy. Érezhető hatása volt. Az volna ezért a javaslatom, hogy mi ff ezt változatlanul meg tudjuk csinálni ugyan, de az intézkedés befejezéseképpen egészítsük ki a 8. pontot azzal, hogy kapjon a KÖÁÁL elvi utasítást arra, hogy ezekben az ügyekben az intézkedést a befejezésig vigye végig, és akkor ebben a dologban, ha lépésről lépésre is, de valamelyest előre-haladni tudunk, mert a KÖJÁL azután az állami gondozásba vételtől kezdve a Patyolat-akcióig mindent h» meg tud csinálni. Vagy a gyámhatóság, állami gondozásba I ! ff ^ P l r i
