1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
201
r i Ha az ember az anyagot áttanulmányozza, akkor egy elég nehéz I helyzetről kap képet és azt bizonyltja, amivel az anyag kezdődik, hogy gyakorlatilag megalakult a bizottság, de tulajdonképpen nem működik és ennek megfelelően hatása sem érvényesül. Az anyagban felvetett kérdésekkel egyetértek, azokat bizonyos fokig szeretném még határozottabba tenni. Gyakorlatilag miben tudunk mi, mint Tanács segiteni? Elsősorban a lakáskérdésben tud«nk valamit, mert döntően a foglalkoztatottság kérdése az üzemek problémája. Egyetértek Fajlcosnéval, hogy az egész kérdés bizonyos részeit tanácsi szinten tudjuk előbbre vinni, ebben szükség van más szervek, elsősorban a munkahelyek segítségére is. A lakáskérdésben azért kérdeztem meg, hogy tanácsi lakáshoz milyen számban jutnak, mert általában ezek a családok szociális körülményeik, a gyermekek nagy száma miatt és rendszerint az egy kereső miatt a lakáskérelmezők között azon a ponton helyezkednek el, akiknek lakáshoz kell jutniuk. Inkább ezt a vonalat erősíteném, mint azt, hogy telket adni nekik, és | : s rátété próbáljanak rá építkezni, mert az csak további putrik létesítésének formációját hozza létre. Nem beszélve arról, amit Fajkosné mondott, hogy nem tömöríteni kell őket. A nagy lakóházban java- , solt 4o-5o lakással kapcsolatban, amit a határozat tartalmaz, majdnem azt moídanám, hogy egy-egy ldást kapjon cigány és szét legyenek minél jobban szórva. De például az üzemek támogatása ebben hogyan jelentkezik? Elhatározhatnánk - C3ak felvetem - , hogy telepszerű üzemi lakásépítéshez adunk fővárosi támogatást, ahol az üzem J M I .1-------------------------------------------------------------------------_ ,
