1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
pp-n I III ' I »- 37 3./ A súlyos lakáshiány az elmúlt időszakiban elkerülhetetlenül lakáscentrikus városfejlesztést eredményezett. A belső leromlott területeken alig folyt rekonstrukció: a lalótelepek főleg külső, szabad területeken létesültek. Kereskedelmi szempontból a fejlesztésnek ez a módja két fontos konzekvenciával jár: az egyik az, hogy a külső területek laksürüségének gyors emelkedése a lakóhelyhez közelebb eső magas szintű ellátást igényel, a másik szociológiai következmény, hogy a lakótelepi népesség vásárlóereje jóval meghaladja a belső területek öregedő, alacsony jövedelmű rétegekből kikerülő népességének vásárlóerejét. Az uj lakótelepek kereskedelmi hálózatának kiépitése azonban jóval elmarad a szükségletektől - igy az itt jelentkező kereskedelmi igény a város központi területeit, elsősorban főközpontját terheli. 1- 1 A főközpont tehermentesítésének leghatékonyabb eszköze: kiegyensúlyozott kereskedelmi központrendszer kiépitése az osztott koncentráció elve alapján. Az előrejelzések szerint a városközpont területén 1985-ig 3,400 m2 élelmiszerellátást és 26,600 m2 vendéglátást szolgáló hálózatfejlesztésre van szükség. Az iparcikk-forgalom szükséglete 1985-ig 55,800 m2 alapterület megépítését igényli, természetesen azzal a feltétellel, hogy a többi kör- ’ zetben a tervben kimunkált nagyságú kereskedelmi hálózat kellő időben megépül. 2 A mintegy 86 ezer m teljes igényből a BVTV 1969-ben kidolgozott "Belvárosi üzletközpont beruházási programja" szerint a szükebb belvárosi üzletközpont 45 ha nagyságú területén 13,600 m2 uj üzletterület nyerhető. A Belváros más területeinek kisebb rekonstruk” I 5 0 j .—-— -------- j
