1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

50

r ;- 34 lakosszáma a kispesti és pesterzsébeti rekonstrukció befejezése után kb. 320.000-re tehető.

A budai oldal északi részén a III. kerület alkot önálló városrészt, lakosszáma ugyan egyelőre még csak mintegy

90.000, azonban Óbuda rekonstrukciója, a csillaghegyi, békás- megyeri lakótelepek megépülésével ez a szám távlatban kb.200.000- re nő. E városrész központja az Óbudán már korábban kialakult központ: a Flórián tér és környéke. E városrész-központ kapcsolatai a budapesti főközponttal, valamint a város egyéb terüleI :ü’ 8

teivel a HÉV-vonal Batthyányi térig való meghosszabbítása, és elővárosi gyorsvasuttá való fejlesztése, a Metro-vonalakkal való bekapcsolása révén máris jelentősen megjavult.

I

A budai oldal második városrész-központja a Szénatér - Moszkva tér - Déli pályaudvar körüli terület. A központ várossal való kapcsolatát a kelet-nyugati gyorsvasut két állomása is nagymértékben javítja. Lakosság-száma ma kb. 140.000, távlatban kb. 180.000 főre tehető.

| A Lágymányos-Kelenföld és a XXII. kerület alkotja

Budapest legdélibb városrészét, amelynek lakosszáma jelenleg

200.000, távlatban 260.000 lesz. A városrész természetes, és már eddig is kialakult központja a Móricz Zsigmond körtér,

Bartók Béla ut és környéke.

t

A városrész-központok szerepkörének fontossága indokolja, hogy tervezési rendszerünkbe illeszkedően részletesebb

adatok segítségével mutassuk be jelenlegi helyzetüket, és fejlesztésük kívánatos mértékét. Ennek érdekében az 1973. XII. 31es bolti felmérés alapján megállapítottuk az egyes városrészközpontok jelenlegi kereskedelmi hálózatának kapacitását.

A hat városrészközpont jelenlegi teljes kereskedelmi hálózata /az Örs vezér téren gyakorlatilag még nincs üzlethálóJ ío ; -------------------------------------------