1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
, r .... "i A természet-földrajzi, közlekedési, valamint épitészeti adottságok eredőjeként Budapesten az 1 ha lakóterületre jutó lakosságszám az 1970 évi népszámlálás adatai szerint 107 fő volt./A teljes lakott terület: 18,659 ha-t tett ki./ A legsűrűbben lakott körzet a 63. számú, amely a Népköztársaság útját és környékét foglalja magában. A legritkábban lakott körzetek Budán találhatók, ezek közül is kiemelkedik a 91. számú /Pesthidegkut és környéke/, ahol 1 ha lakóterületen mindössze 19 lakost tartanak nyilván. Számos egyéb tényező mellett e különbségek is indokolták azt, hogy az 1985- ig szóló tervben a kiskereskedelmi hálózat fejlesztési igényét körzetenként differenciáltan határozzuk meg. Amig körzetenként az egy bolt által ellátott lakóterület nagysága jelentős eltérést mutat, addig sávonként és gyűrűnként a kép egyöntetűbb. Ez érthető, mert a kivezető főútvonalak - amelyek az egy sávhoz tartozó körzeteket összeköti k~ egyes szakaszainak kereskedelmi jelentősége a centrumtól való távolsággal forditott arányban áll. I Hangsúlyozni kell, hogy a Belváros vonzásának intenzitása jórészben egyes városrészek elégtelen hálózatára vezethető vissza. Ezt a mértéket már nem tekinthetjük természetes egyenlőtlenségnek, a tervekben ennek ellensúlyozására kapacitást bizto- ti sltunk. / A lakosság vásárlási szokásait rögzítő adatfelvételekből és más piackutató eljárásokból megállapítható volt az, hogy a városközpont felé haladva az üzletek vásárlói között az anyakörzetbeliek3^ részaránya csökken, ami a jobb hálózatellátottság következménye. Az üzletek közötti távolságok csökkenésével '[ párhuzamosan - a városközpont felé haladva - az üzletek vonzá- sának intenzitása növekvő. -j 1/ "anyakörzetbeli" vásárló az, aki szükségleteit lakóhelyével egyező körzetben lévő üzletekből fedezi. ii----------------------------------------------------------------------------------------------------- I
