1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

r i- 14 ­gyürü /A-F/ gerincét többnyire szintén egy fő közlekedési útvonal /körút/ képezi. • ! Az 1970. évi népszámlálás céljára kialakított 448 városrendezési körzetet - a fenti elvek szerint - 34 forgalmi körzetté vontuk össze, a hálózatfejlesztési tervkoncepciót ebben a keretben dolgozzuk ki. A forgalmi körzetek és a főváros rendezési tervében meghatározott un. városrendezési körzetek között átfedések nin­csenek . Egy-egy forgalmi körzet - a kerületi hovatarto­zástól függetlenül - ilymódon olyan városrészt foglal magá­ban, amely a helyi lakosság ellátása, a kereskedelmi háló- zat fejlettsége és közlekedési szempontból egységesnek te­kinthető. Az uj forgalmi körzetek kialakítása lehetővé tet­te a hálózat és forgalom közötti szabályszerűségek és egyenlőt­lenségek mélyebb elemzését. Ezt azonban csak statikusan lehe­tett elvégezni, mert a statisztikai beszámoló és megfigyelési rendszer nem tette lehetővé a 34 körzet hálózatának és forgal­mának dinamikus vizsgálatát. A körzetek hálózati ellátottságát vizsgálva ki­tűnt, hogy a bolti kiskereskedelem területén egyértelműen a 110, 53, 74, 63 és 84. sz. körzetekben jó, illetve kielégítő a helyzet, ami összefügg centrális elhelyezkedésükkel, tömeg- közlekedési és gyalogos főforgalmi utakhoz való kapcsolódásuk­kal, valamint hagyományos bevásárlóközpont jellegükkel. Figyelemreméltó, hogy a legkedvezőtlenebbül ellá­tott körzetek kivétel nélkül Budán helyezkednek el. í V I » I ~—■“ l

Next

/
Oldalképek
Tartalom