1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

r ~i

t- 4 - } fi:: .

Az életszinvonal gyorsuló üteme azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi követelményeket is támaszt a hálózattal szemben. A hálózat szakosításában, szerkezetében és sűrűségében 1985-ig jelentős fejlődést kell elérni ahhoz, hogy a hiányokat úgy pótoljuk, hogy a hálózat kulturáltsága és a kereskedelmi munkafolyamatok gazdasági hatásfoka is javuljon .

A főváros általános rendezési terve megnyitotta annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi hálózat racionális terve kidolgozásra kerüljön. Az általános rendezési terv -amely néhány lényeges komponensében az 1985 utáni fejlődés irányát megszabja - kellő támpontot nyújtott a kereskedelmi hálózat méretezéséhez és allokációjához. Különösen a lakásépítkezések és a közlekedés különböző ágainak fejlesztési tervei szolgáltak

f

kiinduló pontul a kereskedelmi hálózat és a városszerkezet kö- I zötti összhang javításához.

**

2. A kiskereskedelmi hálózat cs a főváros kialakult városszerkezetének viszonya

I

Budapest fejlődésének egész történelme során fontos szerepet játszott a településhálózatban elfoglalt kereskedelmi helyzete. Kedvező természetföldrajzi adottságai, Duna-menti elhelyezkedése, a hegy- és sikvidók találkozása, nemzetközi útvonalak természetes kereszteződése régóta közlekedési es kereskedelmi csomóponttá avatták. Jelentősége különösen megnőtt a kapitalista fejlődés korában - amikor a Beccsel való versenyben - a magyar urbanizálódás energiái mindenekelőtt ide koncentrálódtak /a monocentrikus településhálózat kialakulása/.

Európában csupán Koppenhága /28 %/, Becs /24 %/ és Athén /22 %/ mutatnak az ország népességéhez viszonyítva a budapestinél i /21 %/ magasabb lakosság-koncentrációt. A főváros lakosságának *

száma 1970-ben 2,023.000 fő, területe 525 km2. A budapesti aggfi 1

!---------- I

■” ~ ~ ' ' ' 11 11 I I I ■ I ■ 'rá ra 1 ' ' ■ I ■ I .1 I ,11.