1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
18
f— -j termelési választéktól egyre távolabb eső - több fázisban kialakítandó - választék kombinációk szükségesek, amelyek teljesen felbomlasztják a hagyományos szakosítási formákat /pl. 10-15 évvel ezelőtt a rövidáru, lakástextil és a divatáruk jórészét egy szaküzlet-tipusban hozhattuk forgalomba, ma már 4-5 féle specia- lizáció bontakozik ki. Hasonló a helyzet más szakmák, pl. a műszaki és lakberendezés területén is/. i A fogyasztás, a kereslet oldaláról ehhez az járul, hogy a települések méretei kibővülnek, sok esetben számuk is gyarapodik. A lakóhely expanziója számos uj elárusítóhely létesítését igényli /családi házas körzetek, uj lakónegyedek stb/. így 0 az áruforgalom egyébként szükségszerű koncentrációját ezek a tényezők gyengítik. A termelés és fogyasztás között álló - s mindkét irányban aktivizálódó - kereskedelemnek tehát újfajta módon kell közelítenie növekvő feladatát: a termelés, a fogyasztás, a kereslet és a technika változásaiból egyaránt le kell vonni a szükséges konzekvenciákat. Ha ehhez hozzátesszük a települések differenciált fejlődésében bekövetkező változásokat, előttünk áll az a feltételrendszer, amelynek hatótényezői évtizedekig meg fogják szabni a nagyüzemekkel számoló kapacitás bővítését, mint a hálózatfej lesztés alapvető formáját. A munkaerőhiány, amely a jelenben is egyik legfőbb fékezője az árunak a fogyasztó felé irányuló áramlásában, a jövőben erősödni fog. A főváros kereskedelmének fejlesztési koncepciója a vázolt közgazdasági összefüggésekből indul ki. Figyelembe vettük ezen kivül az általános rendezési terv konzekvenciáit, a közlekedési érrendszer változó és konstans elemeit, az ellátó hálózat egyenlőtlenségeit és más komponenseket. 1. A főváros kiskereskedelmének fejlettsége A főváros kiemelkedő szerepet játszik az ország | ellátásában. Budapesten honyolódik^lo^
