1974. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
fa I í I f 11 I 3. A SZENNYVÍZTISZTÍTÓTELEPEK HELYSZÜKSÉGLETE ÉS VÁZLATOS LEÍRÁSA 3.1 FELHASZNÁLHATÓ TERÜLET A szennyvíztisztító-telep telepítési változatainál a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) által a Fővárosi Csatornázási Művek távlati fejlesztési tervéhez 1969. XI. hóban ' készített, 1-443-1/69-1. tervszámú városrendezési szakvéleményben kijelölt területeket vettük figyelembe. Az I. változathoz a fenti tervet részben módosító, a BVTV által 1970. XII. hóban készített 1 —443—3/70/1. tervszámú, ,,Bp. XXI. kér. Csepel-sziget északi részén kialakítandó központi telep- és szennyvíztisztító telep részletes rendezési terve” által kijelölt területet (a délről csatlakozó 200 m-es tartalék területtel együtt) vettük számításba. 3.2 VÍZMENNYISÉG, SZENNYZETTSÉG A megbízás értelmében a szennyvíztisztító-telepet távlatban napi Q= 1 000 000 m3 szennyvíz terheli, amelynek időbeni eloszlása - a csatornahálózat kiteijedése, kommunális és üzemi eredetű szennyvizek vízhozamingandozásának időbeni eltolódását figyelembe véve - az alábbiak szerint alakul: óracsúcs ^ =55 600 m3/óra= 15,4 m3/sec 18 óraátlag Q- =41 600 m3/óra= 1 1,6 m3/sec i » 24 óra minimum ^ =30 400 m3/óra=9,3 m3/sec I ; A tisztítótelepre érkező nyers szennyvíz átlagos biokémiai oxigénigénye (BOIs) 280 g/m3 A fajlagos B015 (egyesített rendszerű csatornahálózat miatt) 60 g/leé/nap. A tisztítótelep lakósegyenértékének száma szennyezettség szerint számolva: 4 650 000 léé I 3.3 BEFOGADÓ A Ráckevei (Soroksári)-Duna a tisztított szennyvizek befogadójaként nem jöhet szóba azoknál a változatoknál sem (I. és II.), ahol rövidebb elvezető csatorna ezt indokolná. A Duna-ág 10m37sec minimális vízhozama alatta marad a bevezetett szennyvíz csúcs- és átlagvíz mennyiségének. Ilyen vizhozamaranyok mellett a környezetének üdülő- és horgászterületként való felhasználása nem volna lehetséges, vízállapota teljesen felborulna, csaknem minden vízhasznosításra alkalmatlanná válna. A KÖVIZIG és a Fővárosi KÖJÁL (az 1973. IV. 27-én és 1973. V. 11-én megtartott tárgyalásokon) állásfoglalása is egyértelműen elveti a Duna-ágnak befogadóként való alkalmazását. A tisztított szennyvíz befogadója — a telepítési helytől függetlenül - kizárólag a Nagy-Duna lehet. A Duna a 40/1960. sz. Korm. rendelet, ill. az 1/1969. OVH utasítás értelmében az I. kategóriájú vízfolyások közé sorolható, mert a 95%-os tartósságú vízhozama (882 m3/sec) nagyobb, mint 210 m3/sec. A bevezetett tisztított szennyvíz hígítására való tekintettel ez igen kedvező. A bevezetés helyét illetőleg nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Csepel-szigeti oldalon az 1635 fkm. alatt, az 1628 fkm. alatt mindkét parton a Fővárosi Vízművek igen jelentős meglevő és tervezett ivóvíz bázisai húzódnak. I--------------------I
