1974. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
288
mert ez itt mindenki előtt teljesen nyilvánvaló, ez nem lehet az oka annak, hogy legalább a rendelkezésre álló lehetőségeket 'íM-a legcélszerűbben használjáMfcr fel. Ez a két dolog nagyon szervsen kapcsolódik egymáshoz és a kettő nem zárja ki egymást. Ezt a témát le oda kell sorolni az ötéves terv előkészítéséhez, amint meg kell vizsgálni az egészségügy területén • az egész munkaerőhelj-zetet az orvosok, a középkáderek, a kórházak, de a bölcsődék, © szociális otthonok területén és másutt is. Ide értem én azt a témát is, amelyről mi már nagyon sokszor beszéltünk, de valahogy ebben a dologban nem tudunk előrehaladni, megmondom őszintén, hogy nem értem, miért nem, és ez a vidéki betegek budapesti elhelyezése. Most nem a Pest megyei betegekről beszAlek és azokról a betegekről, akik B 0 valamilyen oknál fogva vidéken nem gyógyíthatók. Tessék bemenni Budapesten bármelyik kórház bármelyik szobájába - most lehet, hogy egy kicsit túlzottan beszélek, de nem nagyon - és tessék megnézni, hogy hány ember fekszik ott Debrecenből meg más vidéki helyekről és tessék megnézni, hogy miért van ott, semmi keresnivalója nincs egy budapesti kórházban, mert olyan betegséggel jött, amelyet bármelyik járási vagy f községi orvos meg tud gyógyítani. Kérem, hogy a Végrehajtóbizottság ebben nagyon határozottan foglaljon állást, adjon utasítást Bartha elvtárs a kórházaknak, hogy ne vegyenek fel vidéki betegeket vakbélmütéttel meg tyukszemirtásra. Ma az a helyzet, hogy ha valaki egy kicsit ideges, feljön egy pesti kórházba, mert ott van egy orvos ismerőse. Konkrét példát is tudnÁk mondani. Ez is egy tartalak. Vannak vidéki kórházak, amelyek nincsenek kihasználva. Nem tehetjük azt, hogy ugyanakkor Budapesten pedig nyakló nélkül, korlátlanul ia I r f - 29/a -
