1974. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
262
Ez is valamii’e utal. Ha mindezt jcxk vizsgáltjuk, lehet, hogy az álláspontom túlzó, de valahol azArt a szocialista egészségügy állami irányítása és a mellett élő magánorvoslás között összefüggés van, hogy miért nem kapunk kellő számú szakorvost a szakrendelőkbe és igy tovább, ezt lehetne folytatni, és hogy miért van az, hogy az orvosok döntő többsége valójában orvosi munkának kimondottan a kórházi tevékenységet tartja elsősor- l bán. Helyes meggondolás volt, és helyes, hogy felmerült, hogy a vezető orvosi állások betöltésénél azért figyeljünk oda, hogy az illető magángyakorlatot folytat-e vagy sem. Ez ma még nem törvény és nem igazi követelmény, de ebben a megfogalmazásban azért benne rejlik, hogy összeütközéseink egyik oka ez a probléma. Vonatkozik ez kórházi igazgatóinkra, vonatkozik ez igazgatóhelyetteseinkre, akiknek egy ilyen kettős érdeke alakult ki és 30 év után a fiatal generációra nézve JU írá. o / • ez távlatilag egyáltalán nera ftyiLas. Nem helyes azért, mert torzulásokhoz vezet a továbbiakban, az V. ötéves terv vonatkozásában meg különösen. Kiemelnék egy kérdést. Számolnunk kell olyan nézettel i Budapesten, hogy az egyik oldalról teljesen jogos az "Uj kórház nem épült Budapesten" jelszava. Ugyanakkor azonban látni kell és olyan értelemben hatni kellene, hogy a rekonstruk' ció, uj pavilonok építése* ha nem is jelenti egy teljesen uj kórház felépítését, de uj kórházi háttér építését igen. Két oka is van annak, ami miatt én ezt felvetettem. Egyrészt nőm helyes lenne kykeni és célszerű - nemcsak anyagi meggondolásokból, hanem egyébként sem - kis kórházak épitése, ez egyszerűen gazdaságtalan, minden összefüggésben gazdaságtalan, tehát • a pavilonépiités olcsóbb., másrészt sok minden szempontból ------------------------- ü— _ _ | ^«s*íUMMft ^ •* y "tt
