1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

389

a saját vArével táplálja az édes gyermekét, mert a főosz­tálytól adunk oda munkatársat. En azonban ilyen cserét ott látok szükségesnek, ahol az épitésügyi előadó gimnáziumi érettségivel látja el, a feladatát, de az itt lévő munkatársak felsőfokú vágzet tséggel rendelkeznek, mert az * Ybl £ek£ijaüc felsőfokú technikum egyetemi szintű képzettséget biztosit, csak a gyakorlatot kell megszerezni. Éppen ezért kérném, hogy a határozati javaslat tartalmazzon egy olyan megfogalma­zást, amely egyértelműen előírja a kerületben folyó műszaki igazgatási, épitési Igazgatási munka szintjének emelését. Ez részben személyi feltételekkel biztosítható, részben segít­ségnyújtással, amelyet központilag tudunk megadni, illetve meg kell adnunk. Ilyen lesz várhatóan az építésrendészeti té­mában az a segítségnyújtás, amelyet a főosztály ad majd a kerületeknek az engedély nélküli építkezések feltárásához. •A Molnár Endre: Tisztelt Végrehajtóbizottsági Nagyon örülünk annak, hogy a Végrehajtóhizotfeság napirendre tűzte a káxkxm kerületi tanács végrehajtóbizottságának beszámolóját munkájáról még hozzá úgy, hogy különös figyelmet fordit a kerület rekonstrukciós tevékenységére, amelyre £ vonatkozólag t a helyzetet kellően értékelte Kőmives elvtárs felszólalásában és azt a folyamatot is, amely 1968 decemberében oda vezetett, hogy a. Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága elfogadta a kerü­let távlati fejlesztési koncepcióját. Valóban a helyzet úgy alakult, ahogy itt Kőmives elvtárs és ReiBchl elvtárs is jel­lemezte. Magam is kerültem olyan helyzetbe a III. ötéves terv végén egy budapesti pártbizottsági ülésen, hogy azt kellett mondanom, hogy Kispest egy egészen sajátos kerület, rs A A Y \ mert ilyen nem tud produkálni egyetlen más kerület sem, hogy r » - 77 ­I "

Next

/
Oldalképek
Tartalom