1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
307
.1 - 1 ) Felvetődött kérdésként, hogy hol és miért kényteleí ne le a vállalatok túlórát fizetni. Cnikeszné elvtársnő említette már cs elmondta, hogy a dolgozóknak közel 9o százaléka kéthetenként többlet szabadnaphoz jut, ha hozzá teszem, hogy többlet szabadidőt jelent, ha összevontan adják ki az éves szabadsággal, akkor az összes kereskedelmi dolgozó 92-93 százaléka tényleges többletszabadidőhöz jut akkor is, ha az indulásnál a nyári szezon, az idegenforgalmi szezon beálltával, vannak zökkenők a szabadidők ki- adásánál. Ahogy előre megyünk, és a szezon kicsit alább hagy, gondoljuk, szeptembertől kezdve, rendes kerékvágásba kerül, akkor a dolgozóknak 7-8 százaléka lesz az, aki most még nem jut a többlet- szabadidőhöz. Hangsúlyozom, nem feltétlenül többlet-szabadnaphoz, többlet szabadidőhöz. Valahogyan úgy gondoljuk, hogy elindultunk a kereskedelmi dolgozók érdekében és azért tudjuk ezt az intézkedést megtenni, mert a tárca részéről egy olyan kötelezettségvállalás történt, hogy a vásárlási körülményeket nem ronthatja az intézkedés. Az iguió, hogy a munkaerő-hiány enyhitését a munkaidő csökkentés hatásaként nem érezzük, de akik eszel foglalkozunk, hosszabb ideig nem is gondoltunk arra, hogy araikor elindulunk és főleg a szezon közepén vezetjük be, hogy annak hatása mindjárt érződni fog. Azt hiszem, ahogyan előre jutunk, ennek a 7-8 százaléknak a helyzete is megoldódik, akiknek egyelőre túlórát vagyunk kénytelenek fizetni. A hálózatfejlesztéssel párhuzamosan egy-egy nagy üzlet nyi» tása lehetővé teheti a közelben lévő kis üzlet nyitvatartásánalc átvizsgálását a vásárlási körülmények rontása nélkül, az élőmunkát könnyítő gépesités, amire ez évben,jövő évben is jelentős preferenciához jutnak a budapesti vállalatok. rfO'f |
