1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

302

szombati nyitvatartási idő csökkentéssel a lakosság tulajdonképpen nem károsul, ha ezt megfelelően megoldjuk és megértetjük az emberekkel. Abban igaza van az elvtársnőnek, hogy itt nekünk felvílágositó munkával meg kell értetnünk, hogy másképp nem tudunk úrrá lenni ezen a nehézságen, hogy uxkmijt elvándorlás van elsősorban az élelmiszerkereskedelem tekintetében, ha ugyanis tovább csökken a létszám, akkor végeredményben mindegy, hogy nyitva van-e az üzlet vagy nincs, órák hosszat kellene várakozni, hogy a kisiolgálás megtörténjék.

Ezt tehát felül kellene vizsgálni, meg kellene nézni és szervezetten kell ebben a kérdésben intézkedni. A magam részéről azzal értek egyet, hogy ezen a területen lépni kell.

Csikesz Józsefné: Azt hiszem, hogy a Végrehajtóbizottságot nem lepi meg ez a jelentés, mert az elvtársak emlékeznek rá, hogy amikor a Végrehajtóbizottság jóváhagyta a munkaidőcsökkentés tervét, már előre látszott, hogy az élel- miBzerkereskedelemben, de különösen az egy-két személyes boltoknál, az öt személyes boltokig problémát fog jelenteni a munkaidőcsökkentés. Most visszajött a jelentésben, hogy tulajdonképpen az, amit előre láttunk, bekövetkezett. Változat- lanul látni kell azonban azt, hogy a 113 000 fővárosi kereskedelmi dolgozó 86 %-ának mégis biztositani tudjuk a k kéthe- tenkinti szabadnapot az év első felében. Marad ez a 14 %, ahol változatlanul feszültség van és tényleg elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt már elhangzott néhány javaslat, a jelentés is tartalmaz néhány javaslatot.

Ami a nyitvatartási időt illeti, nekem az a véleményem, hogy ha nincs is nagy tartalék, de valami tartalék van a

I ■ ■ ' pop

r i

? ~ 3/a r - i