1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
91
} j | Ilyen eljárás az égetés, mely lakott területen is alkalmas nagytömegű háztartási és ipari hulladék ártalmatlanítására, a különféle mellékhatások elkerülésével. Javasoljuk, hogy a budapesti hulladék egy részét - mintegy 50 %-ét - már az V. ötéves terv során létesítendő égetőműben ártalmatlanítsák. Az első ilyen égetőmű 1.200 to/nap szemét elégetését tenné lehetővé. Az égető beruházási költsége - jelen ismereteink alepján 1,5 milliárd forint. A főváros úthálózata az uj lakótelepek kialakításával állandóan bővül, a meglévő utak nagyrésze átépítésre kerül, korszerű, hézagmentes burkolatot kap. A géppel tisztítható útfelület az 1975. évi 8,400.000 n*-rel szemben 1980-ra 10.921.000 i'-re nő. A kézi úttisztítási tevékenységre, távlatban nem számíthatunk, ezért a tervidőszakban tovább kívánjuk növelni a gépi úttisztítást. A különféle úttisztító gépek számát 110 db-bal szeretnénk megemelni, mely a jármüszám 590-re való növekedését jelenti. A gépi úttisztítás szintentartésára és fejlesztésére a tervidőszakban 209 millió Ft-ot tervezünk. Számolunk a Hivatal épitcipe.ri részlegének fejlesztésével, a táblagyár bővítésével, munkásszállás^ karbantartó üzem, szociális létesítmények építésével, korszerűsítésével, E célokra 318 millió Ft előirányzását tartjuk szükségesnek. TEMETŐ SZOLGÁLTATÁS Nagy-Eudapest kialakításakor a fővárosban 8? temető működött, melyből 74r«*t rövidesen bezárattunk, a további 13 temető azóta is üzemel. Ha a működő temetők területét összevetjük a rendeletben előirt normákkal /3 ■‘/fő/ 177 hektár területhiányt ke^l tudomásul venni. A helyhiány a főváros különböző temetőiben nem egyenletes, ugyanis a budai oldalon kedvezőtlenebb a helyzet. Budán azonban hagyományos temetésre alkalmas, megfelelő nagysági: területet nem tudunk biztositani, illetve csak irreálisan nagy költség ráfordítással. Kényszerhelyzetünkben azt javasoljuk, hogy az Újköztemetőt egy központi, fővárosi temetővé alakítsuk ki. E temető területe jelenleg mintegy 200 hektár, mely megfelelő rendezéssel további 150 hektárral növelhető. * A Rákoskeresztúri Köztemetőt 1890-ben hozták létre. A temető területét azóta kétszer betemették. Az akkor létesült épületek elavultak, elhasználódtak. A bővítéssel egyidejűleg végre kell hajtani ezek rekonstrukcióját. Épiteni kell a temető központjában egy uj ravatalozót, a hozzá tartozó kiegészitő létesítményekkel együtt. Ki kell épiteni a főútvonalakat, küzvilágitást és a vízhálózatot. Számításaink szerint a Rákoskeresztúri temető, fővárosi központi temetővé történő kialakítása 264 millió forintba kerül. A hamvasztésos temetések száma állandóan növekszik. 1958-ban 493 hamvasz- tás történt a fővárosban, 1973-ban pedig 12.389. 1968-ban megépült a , krematórium, két hamvasztó kemencével. E kemencék felújítását még a IV. ötéves tervben meg kell oldanunk. Szükséges további két kemenco építése az V. ötéves terv során. A hamvasztésok várható növekedése következtében azonban ez a kemence kapacitás sem lesz elegendő, jelenleg az elhalálozástól számítva mintegy 14 nap alatt lehet a hamvasztésokat végrehajtani. A hozzátartozóknak a hamvak elhelyezéséig nagyon kellemetlen, zaklatott napokat kell tv.lélniök, ezért feltétlenül J helyes lenne lerövidíteni a halálozás és az elhamvasztás közötti időszakot. Ehhez pedig ujabb krematórium építésére lenne szükség. Azt javasolff I 18 ! J I ............. I ^ 1 '■um ii
